A Dankó Pista nagyoperett hangtechnikai kivitelezése egy kifejezetten nagy léptékű, integrált rendszerre épült, amelynek elsődleges célja a nagy alapterületű, összesen mintegy 2200 m²-es játéktér, valamint a 270 fokban elhelyezkedő nézőtér egységes és kontrollált hangellátása volt. A hangkeverés gerincét az Allen&Heath dLive rendszerébe tartozó keverőpultok adták, amelyek hálózatba kötve működtek, biztosítva a többpozíciós, redundáns és rugalmas vezérlést. A dLive rendszerhez kapcsolódó szakmai háttértámogatást az Audmax Kft. szakértő kollégái biztosították, ami a stabil üzemeltetés és a helyszíni problémakezelés szempontjából kiemelt jelentőséggel bírt.

A produkció egyik legkomplexebb eleme a rendkívül nagy számú vezeték nélküli eszközpark volt: összesen 192 darab wireless egység állt rendszerbe. Ezek Dante hálózaton keresztül lettek összefogva és integrálva a teljes audio infrastruktúrába. A vezeték nélküli rendszereket a Microsound Kft. biztosította, Shure Axient és Sennheiser Spectera rendszerek alkalmazásával, ami ebben a volumenben különösen fontos a frekvenciagazdálkodás, az üzembiztosság és az interferenciák kezelése szempontjából.
A szimfonikus zenekar monitorozása Allen&Heath ME-1 személyi monitor rendszerrel történt, összesen 19 darab egységgel, így a zenészek egyénre szabott, stabil visszahallást kaptak, ami élő operettprodukció esetében a pontosság és a dinamikai kontroll szempontjából alapvető követelmény.
A teljes hangrendszer felügyeletét és rendszerprocesszálását egy DirectOut Prodigy rendszerprocesszor látta el, amely központi szerepet töltött be a 270 fokos hangellátásból fakadó időzítési, jelszintezési és útvonalkezelési feladatokban.
A nézőtér kiszolgálását hangban (Martin Audio MLA line array PA rendszer) a BG Event, fényben vizuális elemekben (LEDfal) a Szatyi Stage Team biztosította.
A teljes technikai koordinációt Somfai Péter műszaki igazgató és helyettese, Fülöp Gergő végezték, ami lehetővé tette, hogy a sokszereplős, többcéges és nagyszámú hálózati és audio alrendszer egységes koncepció szerint, üzembiztosan működjön.
A Dankó Pista nagyoperett hangtechnikája modern, hálózatosított Dante alapú, nagy csatornaszámú és magas biztonságra tervezett megoldás volt, amely a vezeték nélküli rendszerek tömeges alkalmazását, a zenekari személyi monitorkoncepciót, valamint a 270 fokos nézőtéri lefedettséget egyetlen, felügyelt és koordinált rendszerben valósította meg.

Ditzmann Tamás
Mielőtt belecsapok, szeretnék kicsit magyarázkodni. Ez egy szakmai beszámolónak íródik, de személyemből fakad, hogy gyakran “elkalandozok”, megszólítok munkatársakat, vagy élményekkel tarkítok, mert szerintem a száraz tényeket ezzel színesebbé tudom tenni. Remélem Ti is így fogjátok gondolni a végén.
1) Rendszerarchitektúra (hálózat + jelút)
- Alapelv: a teljes előadás hangja egy “hálózatos (Dante) audio rendszerben” mozgott. Ez azt jelenti, hogy sok különálló forrás (mikroportok, zenekari mikrofonok, lejátszások, effektek) digitálisan, egy közös IP-hálózaton kerül összegyűjtésre és szétosztásra.
- Miért fontos?
● Ekkora léptékben a klasszikus, csak analóg multicore-kábelezés gyorsan kezelhetetlenné válik; Dante-val rugalmasabb a patch, könnyebb a tartalékolás, és több keverési pont is összehangolható.
2) Keverés – Allen&Heath dLive rendszer
- Feladat: a dLive pultok(4db) végezték a FOH (nézőtéri) keverést és a produkcióhoz szükséges további mixek előállítását (pl. monitor-, sidefill-, delay zónák).
- Technikai előnyök:
● Nagy csatornaszám / busz struktúra: zenés színházi műfajban sok a szereplő-mikrofon, zenekari mikrofon, atmoszféra, FX stb.
● Scene/Show automation: jelenetváltásokhoz tipikusan snapshotok (képek) kellenek, különösen, ha sok szereplő mozog, és változnak a zenei számok.
● I/O bővíthetőség: stageboxokkal és hálózattal jól skálázható.
Ezen a ponton szeretnék a saját feladatomra fókuszálva megosztani néhány személyes szakmai tapasztalatot.
A nem túl hosszú felkészülési szakasz azzal telt, hogy a szövegkönyv és az elég hiányos zenei információk alapján elkészítettem a teljes csatorna kiosztást mind zenekari, mind pedig portok tekintetében. Ide értendők a tartalékegoldások (vészmegoldások) kitalálása. Véglegesítés után, a szövegkönyv és a rendezőasszisztensek által adott infók alapján elkészítettem a programot a pultokra.
Rögtön élesben tesztelhettük a képeket, amiket előre megcsináltunk. Fontos volt a képeknél, hogy csak azok a szereplők - legyen színész, kórista, vagy akár zenész - legyenek a keverőfelületen, előttünk, akik éppen az adott pillanatban szerepelnek, és ne kelljen keresnem a sok csatorna között. Fontos volt továbbá az is, hogy a vész- és a vészvésztartalék könnyen elérhető legyen. A dLive-on minden csatornának 4 független bemenete van; esetemben az A és a B inputon port volt (fő és tartalék), valamint négy darab mikrofon közül a megfelelő lett beválasztva. Ezt úgy kell érteni, hogy a teljes területet 4 részre/területre osztottuk, a segítők pedig vész esetén bevitték volna az adott területre készített mikrofont, ha a szereplőn lévő A és B porttal gond lett volna - szerencsére erre nem került sor. Itt a lehetőség a lényeg, hogy ezeket egy gomb megnyomásával érhetjük el.
Az egyes szereplők saját beállításokkal működtek. Elsősorban a DYN8 beépített dinamikus EQ-ja és 4 csatornás multiband kompresszor volt használatban. A szólistákra külön-külön, a csoportos szereplőkre pedig group insertként alkalmaztam. De hogy miért nem EQ? Színházi környezetben a szereplők gyakran intim szférán belül mozognak, ezáltal egymás portjára rászólva jelennek meg a hangosítási láncba, ami fézeléseket, erős hangminőség-romlást okoz. Ennek kivédésére használtam ezt megoldásnak. Az EQ használata fázisproblémák sorát okozza, de ezt nem ecsetelem, hisz mindannyian tapasztalhatjuk hasonló helyzetekben. A DYN8 és az AMM közös használata erre kiváló megoldást kínál. Az AMM súlyozza a megszólalókat és csak ott és akkor avatkozik be a DYN8, ahol és amikor azt mi érzékenység alapján előre meghatároztuk. A végeredmény egy kiegyensúlyozott, jól érthető, naturális hang.
Nagy segítség volt, hogy az összes pult UFX bővítéssel volt jelen. Ezekből tudtuk színesíteni a hangélményt kiváló effektekkel, harmonizerekkel és nem utolsó sorban a beépített Tune alkalmazásával (csak ritkán volt rá szükség).

3) Vezeték nélküli mikrofonrendszer – 192 csatorna (Shure Axient + Sennheiser Spectera)
- Miért két márka?
● Nagy rendszerekben gyakori, hogy a rendelkezésre állás, a csatornaszám, vagy speciális igények miatt több platform dolgozik együtt.
- Mit jelent ez technikailag?
● 192 wireless egység már RF (rádiófrekvenciás) nagyüzem, ahol a kulcskérdés nem csak az, hogy “szól-e”, hanem hogy stabilan, kiesés nélkül menjen több órán át.
- Fő technikai elemek:
● Frekvenciatervezés / koordináció: a sok adó miatt elengedhetetlen az intermodulációk kezelése, csatornakiosztás, tartalék frekvenciák.
● Antenna rendszer: tipikusan irányított antennák, antenna osztók/erősítők, több zónára bontott vétel a nagy játéktér miatt.
● Dante integráció: a vevők digitális kimenete (vagy Dante interfészen át) egyenesen a hálózatba kerülhet, csökkentve az analóg kábelezést és egyszerűsítve a routingot.
- A 128 csatornás Dante-hálózat topológiája milyen volt (redundáns primary/secondary, switch-ek típusa, VLAN/QoS), és ki felügyelte a hálózati fegyelmet?
Pálmai Ádám (Ms-Rent): Abszolút redundáns rendszerben zajlott, és egész idő alatt munkatársaimmal együtt gyári szoftvereken keresztül felügyeltük a rendszert.
- Volt külön RF-koordinátor? Milyen sávban mentek a mikroportok, és hogyan kezeltétek az interferenciát (szkennelés, frekiterv, tartalék frekik, antennarendszer)?
Pálmai Ádám (Ms-Rent): Shure és a Sennheiser gyártók erre specializált szoftvereivel optimalizáltuk.
4) Zenekari monitor – Allen&Heath ME-1
- Funkció: személyi monitorozás: minden zenész (szekció) saját keverést állíthat (pl. több hegedű, kevesebb ének, több click/vezető hang – ha van).
- Előnyök:
● Csökkenti a monitorhangmérnök terhelését és gyorsítja a próbafolyamatot.
● Kiszámíthatóbb színpadi hangkép: kevesebb “visszaszólás” a monitoroktól, kontrolláltabb akusztikai környezet.
Monitorban nagy segítségünkre volt az Allen&Heath ME rendszer is. A szereplők és zenészek száma szükségessé tette, hogy a fix pozícióban elhelyezkedő résztvevők, ide kell sorolnom az ügyelőt is, ME egységet kaptak, így önállóan tudták a számukra legoptimálisabb hangképet és tartalmat kialakítani - mindentől és mindenkitől függetlenül.
Kicsit részletesebben ez úgy nézett ki, hogy a rendszer 40 csatornás keverőként funkcionált, tehát ebbe a csatornaszámba kellett optimalizálni mindent. Ezt úgy oldottuk, meg, hogy groupok lettek felütve; ahol volt értelme ott sztereó, ahol nem, ott monó csatornaként. Az ME-1 egységeket a zenészeknél helyeztük el, akik többen voltak, mint a 19 egység, de igen, így volt kitalálva. Például prím szekciónál volt egy egység, amit 12 füleserősítőre osztottunk szét. A hangképet - tartalmat pedig demokratikusan a szólamvezető alakította ki. Ezt a szisztémát alkalmaztuk tovább.
- Hogyan oldottátok meg a színpadon mozgó szereplők követését: csak mikroport-szintű automix, vagy volt hangkép „blokkolva” zónákra (pl. színpad elő/oldal/hát)?
Nagy Ferenc (hangmérnök/monitor): Az Allen&Heath dLive rendszerben integrált AAM (automix) volt a segítségünkre, melyet alapos átgondolás után jelenetenként programoztunk.
5) Rendszerprocesszálás és központi audiofelügyelet – DirectOut Prodigy
- Szerep: a Prodigy jellegéből adódóan tipikusan router/konverter/processzor szerepet tölt be - formátumok közti átjárás (Dante/MADI/AES67/analóg), jelútmenedzsment, esetenként redundanciakezelés.
- Miért kritikus?
● 270°-os lefedésnél és több hangzónában a legnagyobb ellenség az időzítés és koherencia: delay-ek, zónák, esetleges mátrixok pontos kezelése szükséges ahhoz, hogy a beszédérthetőség és zenei transzparencia megmaradjon.
Fábián Kristóf (Audmax): A PRODIGY:MP esetén a Smaart a Globcon szoftveren keresztül, API-alapon integrálódik, így a mérési folyamat a Globcon szoftverből vezérelhető. A processzor rugalmas jelútkezelése lehetővé teszi, hogy a mérő- és referenciajelek szabadon legyenek routolva a Smaart felé (USB-audio vagy AoIP kapcsolattal a Smaart és a PRODIGY között), így nincs szükség külön audio interfészre a méréshez. A Globcon Smaart plug-in segítségével a teljes mérési folyamat (jelgenerálás, mérés, késleltetés beállítás, rögzítés) egyetlen egységes felületen, integrált workflow-ban végezhető el. A mérések eredményei „trace file” -ként elmenthetők, és ezek görbéi közvetlenül felhasználhatók az EQ beállítására (akár invertálva „custom filter” létrehozására). Az EQ módosítások hatását a rendszer automatikus vagy manuális (választható) jelszint-kompenzációval kiegyenlíti.

6) Nézőtéri hangosítás – Martin Audio MLA line array
- Mi az MLA technikailag?
● “Multi-cellular Line Array” – olyan line array rendszer, ahol a hangszórók cellánként DSP-vel vezérelhetők, így a lefedés nagyon pontosan “rajzolható”.
- Miért ideális 270°-hoz?
● Zónás lefedés: eltérő távolságú és szögű nézőtéri részeket külön karakterrel lehet célozni.
● Kisebb szórás oda, ahová nem kell: színpadra/oldalfalakra kevesebb energia jut, ami segíti a tisztaságot és csökkenti a gerjedési kockázatot.
- Kapcsolódó elemek: frontfill, outfillek, delay hangfalak, esetleg balcony fill – a 270°-os kialakítás szinte biztosan több “alrendszert” jelent.
- Készült akusztikai modell / előzetes szimuláció (pl. EASE, Soundvision, ArrayCalc), vagy főleg helyszíni hangolással mentetek?
Bácskay Gábor (rendszermérnök): Természetesen készült lesugárzási terv a gyártó display szoftverében a ház méretei alapján lett tervezve a komplett PA.
- A 270°-os nézőtér miatt milyen kompromisszumok születtek a hangszórók elhelyezésében (main/side, outfillek, frontfill, delay zónák), és a díszlet mennyire korlátozta a riggelést?
Bácskay Gábor (rendszermérnök): A teljes PA-t az alapján terveztük, hogy a teremben 270 fokban kell lesugározni a nézőteret, a 100-as szektortól a 300-as utolsó soráig, de nem sugározhattunk a floorra, hisz a teljes terület játéktér volt mikroportokkal. A riggelt felszerelés fel kellett kerüljön a díszlet érkezése előtt.
- Mi volt a szerepe: kizárólag hangszóró-menedzsment (crossover/EQ/limit) vagy matrix routing/delay-zónák kezelése is?
Bácskay Gábor: A PA aktív rendszer, így minden fürt önmagában processzált, de a rendszerprocesszoron kezeltünk minden delay-időt, csoport EQ-t, routingot.
- Hol helyeztétek el (FOH rack, színpad rack, gépház), és mennyire volt hozzá fizikai hozzáférés előadás közben?
Bácskay Gábor (B.G.): A processzor fizikailag az FOH-ban helyezkedett el, Luminex switchek segítségével optikán jut el a jel és vezérlés a macskajárón elhelyezett breakoutokhoz, a distro/merlin rackekhez.
7) 270°-os térlefedés sajátos problémái (és technikai válaszok)
- Időillesztés (delay alignment): különböző hangforrások (fő PA, oldal, delay) között milliszekundumos pontosság kell.
- Képszinkron / lokalizáció: színházban fontos, hogy a hang “onnan jöjjön”, ahol a színész van. Ennek megoldása lehet:
● zónázás (oldalsó hangsugárzók külön feed-et kapnak),
● mátrix routing a pultból,
● szigorú snapshot-automatizálás (jeleneten belüli fókuszváltások).
- RF lefedés: a 2200 m²-es térben az antenna elhelyezés és a “shadowing” (kitakarás) kezelése kritikus.
8) Üzemeltetés és redundancia (gyakorlatban fontos technikai elem)
Egy ekkora előadásnál tipikus elvárások:
● Redundáns hálózati elemek (switch-ek, uplinkek) vagy legalább gyorsan átköthető topológia.
● Tartalék adó/vevő csatornák, előre kiosztott backupfrekvenciákkal.
● Dokumentált patch és scene management (ha beugrás van, percek alatt visszaállítható legyen).
Ebben a léptékben Somfai Péter és munkatársa, Fülöp Gergő munkája nemcsak hangtechnikai teljesítményként értelmezhető, hanem a díszlet, a logisztika, a teljes technikai rendszer szintjén is: a produkció sikerének feltétele volt a különböző szakágak (hang, fény, videó, színpad/díszlet, kellék, öltöző, színpadmesteri terület) összehangolása és az üzemeltetési biztonság megteremtése.

Nagy Ferenc
9) Díszlet és színpadi megvalósítás (technikai szemmel)
- A díszlet nem önmagában “szép”, hanem technikailag integrált: befolyásolja a hangterjedést, látószögeket, kábelezési útvonalakat, riggelési pontokat, takarásokat és a színpadi mozgás biztonságot.
- Ilyenkor kiemelten fontos a beépített infrastruktúra (átvezetések, kábelcsatornák, rejtett elosztások, gyorscsatlakozók, szervizhozzáférés), hogy az előadás közben és a próbák alatt is gyorsan, bontás nélkül lehessen beavatkozni.
- A 270°-os nézőtér és a nagyszámú szereplő miatt a díszlet és a színpadi útvonalak tervezése tipikusan üzemviteli kérdés is: hol fut a személyzet, hol cserélhető eszköz, hol lehet “láthatatlanul” dolgozni.
10) Logisztika és üzemeltetés
- A nagy csatornaszám, a sok vezeték nélküli eszköz és a komplex rendszer azt jelenti, hogy a logisztika nem szállítás, hanem **készlet- és folyamatmenedzsment**: eszközök azonosítása, kiosztása, csere- és tartalékstratégia, töltés/akkukezelés, karbantartási rend.
- Kritikus a próba–előadás–bontás ritmusra szervezett munkafolyamat: mikor mi kerül fel, mikor mi zárható le, hol vannak a “no-go” pontok, hogyan lehet gyorsan hibát izolálni.
- A biztonságos működéshez kell egy hibatűrő terv (tartalék utak, tartalék eszközök, gyors cserélhetőség, dokumentált patch- és routingterv).
11) Teljes technika (hang–fény–videó–színpad) integrációja
- A hangrendszer, a vezeték nélküli infrastruktúra, a Dante-hálózat és a keverési koncepció csak akkor működik csúcsminőségben, ha közben fény/videó sem kényszerít kompromisszumokra (helyigény, riggelés, zavarforrások, interferenciák, kábelutak).
- A produkciószintű kulcs a közös rendszerlogika: egységes jelölések, patchsémák, snapshot/queue gondolkodás, és a színpadi történésekhez igazított technikai “forgatókönyv”.
- A 270°-os térben különösen fontos a zónázás és az időzítés: nemcsak hangban, hanem vizuálisan és színpadtechnikailag is össze kell állnia annak, hogy “honnan történik” az esemény.

12) Stáb és munkaszervezés
- Ennyi technikai réteg mellett a legnagyobb hozzáadott érték sokszor a stábmunka rendszerezése: felelősségi körök tisztázása, kommunikációs protokoll, változáskezelés próbák alatt.
- A gyors problémamegoldás alapja a dokumentáció (naprakész patchlisták, RF- és csatornakiosztás, hálózati térkép, színpadrajzok, cue-listák) és az, hogy a csapat ugyanazt a “nyelvet” beszéli.
- A stabil előadásmenethez elengedhetetlen a frontvonal és háttércsapat összehangolása (FOH, monitor, RF, rendszer, színpadmester, kellék, öltöztetők, futók).
A Dankó Pista nagyoperett hangtechnikája azért működött ennyire konzisztensen, mert nem egy „hangosításként”, hanem egy egységes, hálózatosan felépített rendszerként kezeltük a teljes előadás hangképét. A 270°-os nézőtér, a nagy (2200 m²) játéktér, a nagyszámú szereplő és vezeték nélküli mikrofon mind olyan komplexitás, amely hagyományos, lokális gondolkodás mellett szinte biztosan kompromisszumokra kényszerült volna. Itt ehelyett a jelút, a vezérlés és a felügyelet is előre megtervezett, redundáns és jól dokumentált logika mentén tettük össze.
Összességében ez az eset azt mutatja, hogy amikor a teljes tér színpaddá válik, akkor a hangtechnika sikerét nem egy-egy kiemelkedő komponens adja, hanem az, hogy a hálózat, a keverés, az RF, a monitor, a processzálás, a lefedés és az üzemeltetés egy közös, felelősen felépített rendszerben találkozik. Ebben a projektben ez a rendszer valóban működőképesnek bizonyult: stabilan, kontrolláltan, előadásszinten is kezelhető módon. A közönség pedig végső soron azt érzékelte, hogy a térben a hang „a helyén volt”, és együtt mozgott a dramaturgiával.
Ditzmann Tamás "Maci"
Fotó: Hegyi Júlia Lily




