Vox Valvenergy
2022-03-29 12:25
2022-ben mi lehet izgalmas egy új analóg pedálban? Látatlanban rávághatnánk, hogy semmi! Nagy eséllyel kapunk egy huszonhat ezredik Tubescreamer vagy Klon Centaur klónt, esetleg egy fuzzt ami ugyanúgy szól mint másik harminc, csak ennek nagyon szép a mintája…
A digitális fejlesztések korszakát éljük a gitáros eszközök világában. Az analóg technológiából már majdnem mindent kihoztak amit ki lehetett az elmúlt több mint ötven évben.
A Voxnál 2020-ban mégis úgy döntöttek, hogy fognak egy roppant egyszerű receptet, csinálnak négy “amp in a box” (erősítő a dobozban) pedált, és ezeket fűszerezik meg innovatív, a modern gitárost is kielégítő ötletekkel. Így született meg a Vox Valvenergy szériája.
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni az erősítők csoportosítását akkor két nagy családra bonthatjuk le őket: Brit és Amerikai hangzásra. Ezeken belül két-két gyártó klasszikus erősítőinek karakterére szokás hivatkozni ha kicsit jobban jellemezni szeretnénk az adott hangot. A Brit erősítők két nagy klasszikusa a Marshall és a Vox, míg az Amerikaiaké a Fender és a Mesa Boogie.
Természetesen ezeken belül is rengeteg felé ágaznak a különböző hangkarakterek, de ezen négy hangzásvilág valamelyikébe talán minden gitáros be tudja magát sorolni. Mint említettem, négy pedálról van szó, így nem lehet nehéz kitalálni melyik négy erősítőt próbálták beszuszakolni egy-egy pedálba.
Silk Drive: Klasszikus amerikai, tiszta és dinamikus, Fender hang.
Mystic Edge: Tipikus ropogós Vox AC30 hang.
Copperhead Drive: Jellegzetes Marshall hang a low-gaintől a distortion-ig.
Cutting Edge: Igazi középvágott, high-gain Mesa Boogie.
Ami első ránézésre megkülönböztetheti a Valvenergy széria megjelenését az átlagostól, az egy kicsi OLED kijelző a potik alatt. Alapvetően arra szolgál, hogy a hullámforma változását mutatja a beállítások és a bemenő jel függvényében. Őszintén szólva inkább látványosnak mondanám ezt a funkciót mint hasznosnak. Ugyan látjuk, hogy a gain potméter feltekerése hogyan kezdi el kompresszálni a jelet de valójában ezt mindenki fülre állítja be és nem szemre. Ezen kívül kimondottan letisztult, szép megjelenésű effektekről van szó. Ami a belsőt illeti, a Korg 2015-ben megjelent Nutube technológiáját használják a pedálok. Az elektroncsőhöz hasonló hangzást, dinamikát és játékérzetet ígér, sokkal kisebb méretben, alacsonyabb energia felhasználással, és megbízhatóbb formában. Érdekes, hogy egyelőre nem sikerült elterjednie az erősítők és effektpedálok világában .
A pedálok elején egy három állású kapcsoló foglal helyet amivel Standard, Preamp és Cab módok közül választhatunk. Standard módban sima drive pedálként üzemelnek. Ha szimplán egy erősítő inputjába bedugva szeretnénk használni akkor ezt a módot érdemes választani. Ha a Preamp állásba kapcsolunk akkor akár egy végfok elé, az erősítő effect loopjába kötve vagy például egy IR (impulse response, digitális hangszóró szimuláció) pedál elé kötve, önálló preampként üzemel.
Cab módban a pedál a hangszóró vagy gitár láda szimulációt is megoldja házon belül. Manapság szerintem ez a leghasznosabb funkció. Egyre több olyan helyzet van ahol halkan vagy vonalba dugva kell megoldani a gitár kérdést. A csöves erősítők nagy hátránya (vagy akár előnye.. nézőpont kérdése), hogy csak akkor szólnak jól ha kellően kihajtjuk őket. A digitális vagy analóg szimuláció ellenben nagyon kis hangerőn is meg tud szépen szólalni és az sem másodlagos, hogy nem kell 30-40 kilós erősítőket cipelnünk.
Nézzük a pedálokat sorban aszerint, hogy mekkora torzítással rendelkeznek. Értelemszerűen az első a klasszikus Fender hangot szimuláló Silk Drive. A hangja elsőre talán egy Deluxe Reverbhez áll legközelebb de a három sávos eq-val és a bright kapcsolóval más Fenderes karaktereket is beállíthatunk. A Gain potméterrel egészen crunch-os hangokat is ki tudunk csavarni belőle, amit egy csöves Fender erősítővel csak rendkívül nagy hangerőnél tudnánk elérni. A pedálokat kimondottan jól fogadja, így egy pedalboard végére téve és az analóg láda szimulációt használva egy nagyon kompakt “roham” vagy utazós cuccot állíthatunk össze.
Lévén, hogy a Vox cégről van szó, az AC30 nem maradhat ki a sorból. A négy alany közül szerintem A Mystic Edge áll a legközelebb az eredeti csöves verzióhoz. Akármilyen beállításnál is kapcsoljuk be, rögtön a jól ismert ropogós, csilingelő AC30 hang fog kijönni a pedálból. A bright kapcsolóval még fényesebb lesz, viszont érdemes vigyázni mert a nagyon sok magas már nem bánik jól az elé kötött pedálokkal. A gain poti tartománya a kristálytisztától a Rory Gallaghert idéző torzított Vox hangig terjed.
A legsokrétűbb pedál a négyesből a Copperhead Drive. Hogy mi is pontosan a Marshall hang azt egy kicsit nehezebb bekategorizálni mint a Fender vagy a Vox esetében. A Bluesbreaker? A Plexi? A JCM 800? Szerintem pont ezért egy kicsit szélesebb tartományban variálható az effekt hangja. Az eq kimondottan érzékeny és a torzítás is tisztától a crunch-on át a high gain-ig terjed. Könnyen ki lehet belőle tekerni a fedettebb, vintage Marshall karaktert, folyós szóló hangszíneket de a modernebb riffeléshez is kiváló.
Az utolsó a sorban a Cutting Edge. Tipikus amerikai High Gain hang, a modern metál kedvelőinek. Valószínűleg a Mesa Boogie Rectifier szériájának a hangzásvilágát hivatott megidézni. Teljesen tiszta hangról ez esetben nem beszélhetünk, viszont a crunchtól a Mesa Rectifier szintű torzításig terjed a gain tartomány. A bright kapcsoló helyett itt egy nagyon hasznos Tight potmétert kapunk. Ez arra szolgál, hogy nagy torzításnál vagy ha lehangolunk, esetleg hét-nyolc húros gitáron játszunk, a mélyeket tudjuk feszesebbre venni így nem fog szétesni a mélytartomány.
Ezek mellett mindegyik pedálról elmondható, hogy a megfelelő tápot használva meglepően zajmentesek és jól működnek együtt más pedálokkal. A hangszín és gain szabályzók meglehetősen érzékenyek, így széles spektrumban tekerhetünk ki különböző hangkaraktereket. 9v-os táppal vagy elemmel üzemeltethetjük őket.
Fontos megemlíteni, hogy ha erősítő elé kötve használjuk a pedálokat akkor abszolút nem mindegy, hogy milyen erősítőről beszélünk. Minden pedálra igaz, hogy különböző típusú erősítők elé kötve egészen máshogy reagálhatnak, és ez az amp in a box típusú effektekre is igaz. Ha mondjuk egy Marshallra szeretnénk rákötni a Fenderes hangzású Silk Drive-ot, akkor először egy semleges, tiszta hangszínt kell keresni az erősítőn és csak utána elkezdeni a pedált hozzáhangolni de a Marshallos karaktert így sem fogjuk tudni teljesen “eltűntetni” a képletből.
Végezetül azoknak ajánlanám a pedált, akik szeretnének az erősítőjüknek még egy másik karaktert is adni, vagy szükségük van egy eszközre amivel bármilyen hangerőn és változatlan minőségben tudnak gitározni, akár otthon is, a Cabsim módot használva.
Kovács Botond
Antares
