Magyar Hangkultúra Mestere díjátadó ünnepség a Pannónia Filmstúdióban
2023-08-03 09:38 2023-08-03 09:39
2023. július 10-én a Magyar Hangalkotók Egyesülete immár harmadik alkalommal szervezte meg a Magyar Hangkultúra Mestere díjátadó gáláját.
Az Audmax Kft. támogatóként a kezdetektől fogva jelen van a rendezvényen. A kereskedelmi, forgalmazói oldal mellett szakmai „ars poeticánk” segíteni, illetve szervezni olyan eseményeket, ahol lehetőség van a szakmai igényesség fejlesztésére, a szakmai tudás gyarapítására, ahol a hangalkotók időről időre találkozhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy „reflektorfénybe” kerüljenek azok a háttérben dolgozó nagy tudású szakemberek, akik nélkül számos ismert alkotás, produkció nem jöhetett volna létre, illetve akik munkássága nélkül jelentős tudástól lennénk megfosztva. A díj tulajdonképpen életműdíj a kimagasló munkáért, eredményekért, és szeretnénk csatlakozni ahhoz a gondolathoz, hogy a fiatalabb generáció ilyen módon is kifejezze tiszteletét, köszönetét és elismerését mindazon szakmabeli kollégák felé, akik a magyar hangkultúra területén maradandó értéket hoztak létre.
A díjátadón a meghívott vendégek, az érdeklődő szakmabelieken kívül a korábbi évek díjazottjai is jelen voltak, megvalósulni látszik az elképzelés, mely szerint legyen ez az esemény egyfajta szakmai osztálytalálkozó, ahol baráti, családias légkörben ünneplik meg minden évben az elismerésben részesülőket. A Magyar Hangkultúra Mestere díjat a Magyar Hangmérnökök Társasága jogutódjaként és annak szellemi örököseként 1991 óta folyamatosan működő Magyar Hangalkotók Egyesülete (a H.S.A.S.) alapította 2019. október 26-i közgyűlésén. Az egyesület az elismeréseket 2021-ben első ízben adta át a díj szabályzata alapján olyan 65 év feletti alkotók, művészek, szakemberek számára, akik a magyar akusztikus kultúra és hangművészetek különböző területein jelentős értékeket hoztak létre, vagy azok megalkotásában vettek részt. A szakmai paletta nagyon széles, a díjazottak között hangmérnökök és hangmesterek, zenei rendezők és zörejművészek, stúdiómérnökök, akusztikai szakemberek is helyet foglalnak. Az idei évben 6 elismerést szavazott meg az egyesület közgyűlése.
A gála műsorvezetője az előző évekhez hasonlóan Till Attila volt, aki tulajdonképpen „érintettként”, a szervezőkhöz hasonlóan nagyon fontosnak tartja ezt a díjátadót. Neki is köszönhetően lett az ünnepség nagyon baráti, családias, oldott hangulatú. A zenei közreműködők ezúttal Reviczky Balázs (zongora) és Varga Dávid (ének) voltak.
Balázs Gábor, az egyesület elnöke nyitóbeszédében külön köszöntötte meghívott vendégüket, Buda Flóra Annát, aki az idei cannes-i filmfesztiválon animációs rövidfilmjével Arany Pálma díjat kapott. Elmondta, mennyire örül, hogy évről évre nő az esemény iránt érdeklődők száma, hogy a díjátadón túl lehetőség nyílik a találkozásra, szakmai és baráti beszélgetésekre. Az egyesület tagjainak nagy szívügye a díjátadó megrendezése. Idén 14 jelölt közül választották ki a 6 kitüntetettet, a kiválasztás pedig szavazás alapján történik.
„Ez is egy elég jelentős legitimációt jelent, hogy nem egy bizottság ítéli oda a díjakat, hanem a teljes Magyar Hangalkotók Egyesülete szavaz erről, és így ítéljük oda kiváló kollégáknak a díjakat” – hangsúlyozta az egyesület elnöke; már most mindenkit arra buzdított, hogy kezdjen ötletelni az újabb jelölteket illetően.
„Ahogy a Tilla is említette, nagyon széles a paletta, ezt továbbra is szeretnénk így megtartani, mert azt gondoljuk, hogy a mi szakmánk a rokon szakmáktól nem független, és együtt tudunk komoly produkciókat, produktumokat létrehozni.”
A díj átadása előtt a Pannónia Filmstúdióhoz kötődő személyes élményeit, emlékeit osztotta meg Mosó Endre Magyar Hangkultúra Mestere díjas volt rádiós hangmérnök, illetve idén szavak helyett Zányi Tamásnak köszönhetően mozgókép mesélt arról, mit is jelent a hang egy szakmabelinek, miért is csodálatos a hangszakma, mit lehet szeretni a hangkészítésben. Ezekre a kérdésekre reflektált a későbbiekben Mocsári Gábor zenei hangmérnök, miután átvette a díjat: „nekem a hang a zene formájában mindig is élmény volt”.
A bevezető kisfilm után fény derült a 2023-as év díjazottjaira. A Magyar Hangkultúra Mestere díjat idén a következő személyek vehették át:
Dr. Augusztinovicz Fülöp okleveles villamosmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem emeritus professzora, aki a zaj-és rezgéscsökkentés kimagasló tudósaként számon munkakörben és munkahelyen végzett nemzetközileg kimagasló munkát. A BME rezgésakusztikai laboratóriumának alapítója, a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai tagozatának tagja, 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2021 óta az Amerikai Akusztikai Társaság tagja. Részt vett többek között a Művészetek Palotája rezgésszigetelési tervezésében, a Zeneakadémia átépítésében és számos kutatási projektben. Korszerűsítette a BME akusztikai laboratóriumát és oktatását, sok éven át tanított műszaki akusztikát villamosmérnök hallgatóknak. Egy online zajmérést segítő műszer kifejlesztésének és szabadalmának tulajdonosa, továbbá csaknem 190 tudományos publikáció és 3 könyvrészlet szerzője. Korábbi elismerései között szerepelnek többek között a Pro Silentio, Békésy díj és Kempelen Farkas-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje és a Gábor Dénes-díj.
Paczári Károly zenész-hangmérnök, zenei producer, aki mint alkotóművész több, mint száz CD, ill. zenei album létrehozásában működött közre, de a stúdió munkákkal és koncert keverésekkel párhuzamosan gitárosként és énekesként a zenélés is élete fontos részévé vált. Legkiemelkedőbb munkái közé tartozik Presser Gábor „Angyalok és emberek” című albuma, ahol zenei rendezőként is közreműködött, vagy a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” 25. éves jubileumi remake-je, melyet Aranyzsiráf díjjal jutalmaztak 1998-ban, mint az év legjobb hangkeverése. Dolgozott többek között az LGT, Horváth Charlie, Cserháti Zsuzsa, Lerch István, Balázs Fecó, Cotton Club Singers és még sok neves előadó produkcióiban, valamint Zorán lemezein 1999-től napjainkig éppúgy, mint számos világhírű előadóval, mint pl. a Shakatak zenekar, Jeff Lorberg Fusion, Paul Brown, vagy Chieli Minucci produkcióiban. 2019 óta a Zorán koncertek videó szerkesztésében és kivitelezésében is vezető szerepet vállal. A hangalkotói munka mellett az oktatásból is kiveszi a részét, többször szerepelt az A38 Akadémián, mint előadó, valamint személyre szabott Pro Tools keverést tanít főleg zenészeknek. Munkásságát 2002-ben Artisjus-díjjal jutalmazták.
Mocsári Gábor zenei hangmérnök, aki filmgyári mérnökökkel együttműködve kidolgozza és próbaüzemelteti az első hazai sztereó színházi hangrendszert az Állami Bábszínházban. Kidolgozza a computer ellenőrzésű, majd computer vezérlésű lemezvágási technológiákat, elkészíti az első magyar Maxi-Singli nagy sebességamplitúdóval vágott hanglemezeket, továbbá részt vesz számos hanglemezkészítési technológia kidolgozásában és alkalmazásában éppúgy, mint a CD gyártás hazai elterjesztésében is. Több száz rockopera és musical előadás hangképének megalkotása és keverése mellett részt vesz az új igények szerinti színházi hangrendszerek fejlesztésében, kiépítésében. 1990-1998-ban az Alpha-Line stúdió vezető hangmérnöke, 1991-ben elkészíti a Bach kantátákat tartalmazó első 19 bites ún. „Full-Digital” komolyzenei CD sorozatot, és ez a felvétel lett akkor az év legjobb digitális komolyzenei felvétele. 1992-1996 között csak a NAXOS lemezcégnek 134 komolyzenei CD felvételét készítette el, ill. nevezetesek még 1995-ből a RICORDI kiadó olaszországi megbízásai, továbbá az eredeti Bánk bán hazai digitális sztereó felvétele és az első DVD 5.1 filmzene felvételek. 1996-tól 2021-ig az oktOpus Multimédia Intézet oktatási igazgatóhelyettese. Jelenleg digitális technikát, számítástechnikát, felvételtechnikát, pszichoakusztikát tanít, és gyakorlatokat vezet.
Kajdácsi Brigitta hangvágó, aki a Magyar Filmgyártó Vállalatnál kezdte pályafutását és jelenleg a Vállalat utódjaként alapított Mafilm Audio Kft.-nél dolgozik szinkronvágóként. Szinte minden magyar játékfilm- és szinkronrendezővel dolgozott. Több mint 1500 nemzetközi film szinkronvágójaként jegyzik, melyek közül csak néhány példát említünk meg itt. A Disney filmek közül: Hóhehérke és a hét törpe, Pinokkió, Kis Hableány, Csillagok Háborúja sorozat. A 20th Century Fox filmek közül: E.T – a földönkívüli, Harry Potter sorozat, Gyűrűk ura sorozat, Avatar. A Columbia stúdió filmjei közül: Reszkessetek betörők. A hangvágás mellett 382 alkotásban rendezőasszisztensi feladatokat is ellátott.
Oláh Ottó filmes hangmérnök, aki az elmúlt 35 évben több mint 50 magyar mozifilmet, ennél is több TV-filmet forgatott és kevert, valamint jelentős számú nemzetközi produkcióban is közreműködött. Alkotásai közül kiemelkedik Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza Európai Díjas “Recsk” című dokumentumfilmje, az első hazai Dolby Digital 5.1-es hangformátumú Bánk Bán c. operafilm vagy az 1990 után forgatott 10 Jancsó Miklós film, melyek között hangfelvétel technikai szempontból is különösen érdekes, nehéz és egyedi alkotások is helyet foglalnak. A magyarországi hangmérnökök között elsőként használt a forgatásokon Digital Audio Tape, azaz DAT magnót, majd Times Code-os DAT-ot, ill. később soksávos Hard Disc felvevőt, továbbá a helyszíni dialógfelvételekhez ún. MS mikrofontechnikát.
Herczeg László televíziós hangmérnök, zenei szerkesztő, aki a Magyar Televízió munkatársaként több mint 40 éven keresztül állt a hangmérnöki, majd zenei szerkesztői alkotómunka szolgálatában. Szinkronmunkái közül kiemelkedik Fellini 8 és fél című remekműve, mely 1971-ben a debreceni szinkronfesztiválon fődíjas lett. Nevéhez fűződik a Vers mindenkinek, A hét műtárgya, Unokáink sem fogják látni, Delta, Szeszélyes évszakok, a gyermekek számára is igen kedves Keménykalap és krumpliorr ifjúsági kalandfilm, továbbá sorozat és természetfilm zenei szerkesztése is. 2006-tól a Magyar Televízióban a zenei szerkesztők művészeti vezetőjeként dolgozott, de részt vett számos rádiós és színházi produkció létrehozásában is. Nyugdíjazása után négy évig a Metropolitan Főiskolán „Alkalmazott zenei ismereteket” tanított, de a zene mellett mindig hangsúlyozta az egységes hangkép, a dialóg-zene-zörej-atmoszféra fontos szerepét és arányainak fontosságát. Munkásságát számos nívódíjjal tüntették ki, és 2007-ben a 38. Magyar Filmszemlén Árvai Jolán-díjat kapott.
A kitüntetettek mindegyike mögött hosszú évek állhatatos, odaadó munkája áll, alázatuk, tudásuk, szeretetük és elhivatottságuk szakmájuk iránt példaértékű. Többük elmondta, miért is megtisztelő és különösen értékes ez a díj számukra. Oláh Ottó szavait idézve:
„Ez a díj, ez a kitüntetés azért más, mert ezt nem valami grémium adta valamilyen okból, hanem a kollégáim.”
Nagy tisztelettel gratulálunk a díjazottaknak, további munkájukhoz jó erőt, egészséget, sok sikert kívánuk! Köszönjük Balázs Gábornak és Zányi Tamásnak, hogy fáradhatatlanul szervezik ezt a díjátadó gálát, és Mohai György záró gondolataihoz csatlakozva bízunk benne, hogy jövőre újra részesei lehetünk ennek a rendezvénynek, és tapsolhatunk mindazoknak, akik sokéves munkájukért, kimagasló életművükért megkapják a Magyar Hangkultúra Mestere díjat.
Audmax Kft.
