Az előző részben az élő koncerteken használt Audio-Technica eszközeimről beszéltem, most lássuk, mi a helyzet stúdióban. A stúdió kifejezés alatt most több különböző szituációt is értek, mivel konkrét, hangfelvételre kialakított stúdióm nincs. Valójában vagy otthon, a szobában dolgozom, vagy külső helyszíneken, próbatermekben stb. Éppen ezért is fontos számomra a fejhallgató, mivel a klasszikus stúdió-lehallgatáshoz képest jóval többet dolgozom fülessel. Kezdjük tehát ezzel a témával!
Fejhallgatók
Két Audio-Technica modellt használok jelenleg. Az ATH-M50X egy zárt rendszerű fejhallgató, amit elsősorban mikrofonos felvételek készítésénél szeretek. Nagyon jól szeparál, akár énekről, akár akusztikus gitár rögzítéséről legyen szó, még nagy hangerőnél sem szűrődik vissza szinte semmi a mikrofonra. Ez rendkívül fontos, hiszen, ha például egy nyitott rendszerű fejhallgató van az énekesen, az abból kiszűrődő (és a mikrofon által ily módon rögzített) zene igencsak megnehezíti a dolgunkat az utómunka során. Ez a szeparáltság egyébként egy másik helyzetben is nagy előny, nevezetesen, ha a külső zajoktól szeretnénk megszabadulni munka közben. Koncertező zenészként gyakran előfordul, hogy mondjuk a turnébuszban kell dolgoznom, vagy más zajos helyen; ilyenkor szintén ezt a modellt használom. Utazásnál nagyon praktikus, hogy az M50X összecsukható, tehát relatív kis helyen elfér. Ami a hangját illeti, nagyon konkrét, száraz, erőteljes mélyekkel, jól érthető közép tartománnyal és tiszta magasakkal. Nem referencia fejhallgató, így inkább feljátszáshoz és az előbb említett “mobil munkákhoz” tökéletes.
Az otthoni munkáknál legtöbbet használt fülesem az ATH-R70X. Ez a nyitott rendszerűreferencia modell roppant kényelmes, így hosszú órákon át sem kényelmetlen dolgozni vele. Nagyon szeretem a hangját, természetes, részletgazdag, egyenletes. Tudom, hogy léteznek lényegesen drágább fejhallgatók is, de rengeteg nagy hangmérnök állítja, hogy nem feltétlenül a legdrágább lehallgató rendszer a jó eredmény záloga, sokkal inkább az, hogy az ember ismerje a saját cuccát, hogy azon mi, hogyan szól. Én az R70X-et már hosszú évek óta használom, tehát talán kijelenthetem, hogy jól ismerem. Az minden esetre biztos, hogy nagyon szeretem.
Mikrofonok
A koncerteken használt cuccaimról szóló írásban már kiemeltem két típust, amiket nagyon kedvelek, ezek az AT2020 és az AE3000. Most is hangsúlyoznám, hogy az AT2020 az ára ellenére -tapasztalataim szerint- tényleg egy igazi Jolly Joker. Használtam már ének-felvételre, akusztikus gitárra, overhead-nek, room mikrofonnak, de még gitár hangfal elé is tettem, és mindig hibátlan hangot rögzített. Az AE3000 pedig konkrétan az egyik kedvenc mikrofonom. Gitárláda előtt olyan hangot produkál, amit az ipari standardnak számító SM57-MD421 párossal sem sikerült még összehoznom. Overhead pozícióban is remekül teljesít, bár ez már talán kissé műfaj-függő. Az AE3000 legjellemzőbb tulajdonsága nem feltétlenül a “szép hang”, sokkal inkább az erő. Ennél fogva inkább keményebb dobolásnál szeretem a karakterét, ott viszont nagyon. Apropó dobok! Mivel irgalmatlan hangnyomást képes elviselni (10dB-s csillapítással akár 158dB), konkrétan dobtestek mikrofonozására is használhatjuk. Ráadásul ehhez a nyalóka szerű, lapított kialakítása is ideálissá teszi. Pergőre már próbáltam (bitang), tamokra még csak tervezem, de az a gyanúm, hogy ott se lehet nagy a baj… Mellesleg bizonyos énekhangokhoz is zseniális, illetve a Peta Livestream-ekben is az AE3000-est használom beszédre.
Van még egy mikrofon, amit viszont kifejezetten a részletgazdagsága, érzékenysége miatt szeretek, ez pedig az AT4021. Ezt főleg akusztikus gitár rögzítéséhez használom, valamint lábcinre. Ennek a mikrofonnak kifejezetten szép, természetes hangja van, ami minden rezzenést tökéletesen “hall”.
Konklúzió
Professzionális felvételek készítésénél gyakran előfordulnak olyan szituációk, amikor az ember kénytelen biztosra menni, és a jól bevált ipari standardeket bevetni -például kísérletezésre szánt idő híján. Azt gondolom, hogy az Audio-Technica letett az asztalra néhány olyan eszközt, amik hamarosan elérik (vagy már el is érték) ezt a státuszt. Nálam például egészen biztos, hogy gitár fronton ilyen az AE3000. Ha pedig -a manapság egyre aktuálisabb- költséghatékony házi-stúdiózásról esik szó, mindenkinek tiszta szívvel ajánlom az AT2020-ast. Amúgy meg azt vallom, hogy legyünk nyitottak, merjünk kísérletezni. Én nagyon örülök, hogy a mikrofonparkom összeválogatásánál nem ragaszkodtam foggal-körömmel a megszokott dolgokhoz, és így megismerhettem pár olyan eszközt, amik hosszú évek óta elnyűhetetlen, hű társaim a munkámban.
Lukács Peta