Hamarosan dínósimogató nyílik - KORG PS-3300 FS
2025-01-20 14:42
1977. Jó kis év volt. Bár Elvist sajnos elvesztettük, de tombolt a diszkó, a progrock és a fusion, indult a punk és a new wave (valamint ez évben dugta ki jelen sorok írója is legendás méretű orrát a világra). Az analóg szintetizátorgyártás a csúcson volt; a tervezők számára is világos volt, hogy a következő technikai ugrásig (ami meg is történt a digitális szintik megjelenésével néhány évvel később) legfeljebb kimaxolni lehet a meglévő technológiákat.
Ebben az időben a polifonikus szintetizátorok tervezése komoly feladatot jelentett a gyártók számára. A valóban polifonikus hangszerek, mint például a Moog Polymoog, a Yamaha CS-80, valamint az Oberheim négy- és nyolchangú szintijei ritkák voltak, és egyes esetekben nem is voltak teljesen polifonikusak.
A Keio cég akkor már élen járt a polifonikus elektromos orgonák fejlesztésében (ebből származik a cég későbbi neve: Keio ORGan = KORG). Az orgonákból vett tapasztalatokat felhasználva a legendás fejlesztő, Fumio Mieda évekig dolgozott egy olyan szintetizátorcsaládon, ami teljesíti a kor elvárásait egy csúcs szubtraktív szintetizátorral kapcsolatban, viszont mindezt teljesen polifonikusan kínálta. Mieda többek között a Keio Polyphonic Ensemble szintetizátoraiban korábban alkalmazott „divide-down” oszcillátor architektúrát használta jelentős fejlesztésekkel.
Végül 1977-ben mutatták be a PS-3100 és a PS-3300 polifonikus szintetizátorokat. Mindkét hangszer jellegzetes, a kor követelményeinek megfelelő szubtraktív szintetizátor volt, a polifóniájuk pedig 48 (igen, negyvennyolc) hang!
Gondoljunk bele: 48 billentyű full polifónia… A 48 hangjegyű billentyűzet minden egyes hangja egyedi szűrővel, burkológörbével és erősítővel rendelkezett lehetővé téve az összes billentyű egyidejű lejátszását.
Akkor ez tényleg 48 VCO, ugyanennyi VCA, VCF és envelope egy dobozban? Nos, nem.
Illetve igaz ez az kistesóra, a PS-3100-ra. A PS-3300 viszont lényegében 3 db PS-3100-at tartalmazott összefűzve, tehát 144 VCO, 144 VCA, 144 VCF és 144 envelope egy dobozban… Félelmetes.
A hangszer tehát 3 db teljes értékű polifonikus szintetizátornak felelt meg. Félmoduláris felépítésű volt. Az általában fix huzalozású polifonikus szintikkel szemben rendelkezett egy ensemble effekttel és egy 3 sávos rezonátorral, ami rendkívül egyedi hangzást biztosított a hangszernek. Különlegesség volt még a billentyűk egy skálán belüli hangolásának lehetősége, tehát az, hogy tizenkét potméterrel gyakorlatilag bármilyen temperálású skálát beállíthattunk a hangszeren. Ez a funkció azóta jól ismerhető a KORG digitális hangszereiből, de 1977-ben egy analóg hangszernél forradalmi húzásnak számított.
Sikerült tehát megalkotni a kor csúcsszuper szintetizátorát, ami hatalmas pályát futott be? Nos, nem.
A PS-3300-ból 1977 és 1982 között mindössze 50 darab készült, tehát maximum néhány száz ember érinthette meg egyáltalán ezt különleges hangszert.
Akkor viszont az elkészült darabok azóta jó egészségnek örvendve a zenészek és a sound designerek legféltettebb kincsei?
Nos, nem.
A PS-3300-ból alig maradt fenn néhány darab. A fellelhető, többé-kevésbé működőképes példányok horrorisztikus árakon cserélnek gazdát. Jellemző az egyik hirdetés szövege: “Csak gyűjtőknek! A zenészek várják meg a reissue kiadását…”
Akkor örökre le kell mondanunk erről a csodáról?
Nos, nem.
Emlékeztek még a Jurassic Park c. filmre? Én is csak halványan, de valami olyasmi volt a történet, hogy évmilliókkal ezelőtt kihalt őslények génjeit felhasználva klónozással újra életre keltették azokat az állatokat, melyeket valójában még senki sem láthatott.
Valami ilyesmi motiválhatta a Korg szakembereit, mikor az eredeti tervező, Fumio Mieda közreműködésével elkészítették a PS-3300-at. Újra.
Hurrá! Akkor ez is 48 hang polifon?
Nos, nem.
Az új kiadás szinte teljesen megegyezik az eredetivel néhány apróságot kivéve. Az egyik ilyen, hogy az új hangszer nem 48, hanem 49 billentyűvel rendelkezik, így a polifónia is 49, az említett felsorolás pedig így változik meg: 147 VCO, 147 VCA, 147 VCF, 147 envelope...
A másik különbség, hogy egyes, már nem használatos anyagokból készült alkatrészeket modernebbre cseréltek. További újítás még a panelmemória funkció (16 bank és bankonként 16 program = 256 programhely), valamint az USB/MIDI csatlakozó, amivel azonnal kompatibilis lesz a gép a modern DAW munkaállomásokkal. Szintén hasznos újdonság az USB-n keresztül kommunikáló Librarian szoftver a presetek egyszerű kezeléséhez.
A hangszer ára nagyon húzós lesz, és csak megrendelésre készül. Hiába, aki dinoszauruszokat akar simogatni…
Borosi Gábor
