Gépház jelentkezik - Az Avantis project IV.
2024-11-24 10:09
Az Avantis Project következő részében tényleg a gépház alá nézek és élménybeszámolót tartok az ott látottakról, hogy kicsit részletesebben is bemutassam a rendszert, amiről az előző részekben írtam. Megpróbálom alkotóelemeire szedni hardveres és szoftveres oldalról is amolyan áttekintő jelleggel. Nem titkolt szándékom, hogy így próbáljak segítséget nyújtani azoknak a technikusoknak, akik valami hasonlóban gondolkodnak, de még nem igazán tudják, hogyan is fogjanak hozzá.
Az otthoni készülés nélkülözhetetlen és kényelmes
Fontosnak érzek egy kis történelmi bevezetőt, hogy egyáltalán miért alakult így, miért lett szükség ezekre az elsőre néha felesleges bonyolításnak tűnő dolgokra egy egyszerű popkoncerten. Ha emlékeim nem csalnak, a 2010-es évek eleje körül merült fel először, hogy most már létezik alternatívája annak a szokásnak, miszerint a zenekarok a fellépések előtt a szolgáltató által biztosított keverőpulttal - ekkor még bőven előfordult analóg technika a hozzá tartozó outboard eszközökkel - sokszor mindössze 10-20 perc alatt csináltak beállást a fesztiválkoncertek előtt általában nem túl sok sikerrel. Erről talán érdemes lenne sztorizni, lehetne tanulni belőle bőven, de most ennyi is elég, hogy szemléltessem micsoda előrelépést jelentett, amikor kiderült, hogy van elérhető alternatíva. Tőlünk nyugatabbra természetesen a “nagyok” már régóta saját, de legalábbis bérelt keverőkkel járták a világot. Hazánkban ez még igencsak gyerekcipőben járt, bár azért akadt rá példa. Az én első ilyen élményem mindenképpen a Kovács Karesz, Vad Fruttik és a Yamaha 01V triumvirátus, később szintén egy GLD, Waves kombó szerintem óriási sikere, mivel koncertről koncertre akkor még ritkaságszámba menően szinte minden helyszínen egyformán jól tudtak szólni, és mindezt rendkívül rövid beállások alatt. Ezúton gratulálok, Karesz, igazán korszakalkotó volt szerintem. Halkan jegyzem meg, én ennek soha nem mertem volna nekimenni egy 01V-vel.
Szóval az ehhez hasonló történetek, élmények nyomán körvonalazódtak azok az igények, hogy fontos lenne elsősorban felgyorsítani a beállásokat, a koncert első számától jól szólni és nem csak a koncert felére összetúrni valamit, ami hasonlít ahhoz, amit szeretnénk. Mivel a zenekarok, akikkel dolgozok, sokféle zenét, mindenféle számot játszanak, különböző effekteket, hangzásokat szerettünk volna, amiket nehéz volt megvalósítani koncertről koncertre, más-más technikákkal. Tehát Karesz kitaposta az utat, követtük a példáját. Már az első koncertek után láttuk, hogy működik a dolog. Sose felejtem, amikor Bori kb. az ötödik GLD-s koncert után kifakadó örömmel konstatálta, hogy neki mennyivel több energiája marad a koncertre, ha nem kell végigkínlódni egy nemritkán egyórás beállást. Aztán lassan lettek dalonkénti scene-ek eleinte csak a mute-okat kapcsolgatva, aztán egyre bátrabban, egyre több paramétert mozgatva jöttek-mentek az effektek, mozogtak a faderek. Ehhez persze szükség lett a waves kártyára, hogy virtual soundchek-et tudjunk csinálni a próbahelyen és dolgozni a soksávos koncertfelvételekkel. Innen már magától értetődött a dsp server elsősorban az autotune miatt, mivel sokféle pedált, hangkártyás laptopozós megoldást kipróbáltunk, de nem igazán vált be egyik se. Vagy megbízhatatlan, vagy nehezen kezelhető volt, vagy mindkettő egyszerre. A Multirack bevált, megbízható, könnyen kezelhető. A következő nem kis lépcső, ami nem hagyott nyugodni és talán a legtöbb erőfeszítest igényelte, hogy hiába volt egy minket kielégítően jól szóló beállítás a keverőben, néha egyszerűen elrontotta az élményt egy rosszul hangolt vagy egyszerűen csak műszaki hibás hangfelszerelés. Még mindig előfordult, hogy nem szóltunk elég jól. Aki csinált már életében ilyesmit, tudja, hogy mennyire ki vagyunk téve a szolgáltatóknak ezen a téren.
A megoldás egyértelműen az lenne, ha a PA-t tudnánk az igényeinkre igazítani, finomhangolni a koncertek előtt, vagy legalább egy gyors ellenőrzést csinálni, megszólal-e minden rendesen, egyformán a bal és jobb oldal, kellő arányban a subok, esetleg igazítani a tónuson.
A Waves Tract és ekkor már a Smaart 8, az állítva használt monitoron.
Nézegettem már egy ideje a Waves Tract nevű rendszer hangoló plug-injét, ami tulajdonképpen egy nagyon jó parametrikus EQ mindenféle egyébb fícsörrel, amit akkoriban a Smaart Di szoftverrel árultak csomagban. Egyszer csak jött a szokásos vagy talán még kedvezőbb Waves akció, és megvettem. A legnagyobb előrelépés volt. Persze sokat kellett tanulni, gyakorolni, és azóta is csak a kérdéseim szaporodnak a témával kapcsolatban, de azt gondolom, ez a dolog volt az, ami alapvetően megváltoztatta a beállások menetét, illetve segített megérteni, hogy a mai világban a saját keverővel járó zenekaroknak ez adja meg azt az esélyt, hogy a pultjukban elmentett, gondosan kidolgozott hangzás megszólaljon. A zenekarnak pedig azt, hogy amikor felmennek a színpadra, már csak egy gyors line check kell és mehet a show. A Project ezen részéről tervezek egy külön részt írni később, de ehhez még gyűjtöm a gondolatokat és főleg a bátorságot.
A sok rizsa után nézzük, hogyan is valósul meg ez a dolog. Szemléltetésképpen csináltam egy ábrát, aminek segítségével megpróbálom végigvenni, alkotóelemeire szedni ezt a kicsi, de mégis elég összetett kis “rohamcuccot.”
A bal felső sarokban a rendszer lelke, az Avantis négyféle porton keresztül kommunikál a külvilággal. Elsőnek a 6 db analóg és egy AES ki-bemenetet említeném, magától értetődik, az ábrán nem is szerepel. Annyit talán mégis, hogy az AES kimeneten megválaszthatjuk az órajelet, és a bemenete is fogad bármilyen clockot 96 kHz-ig. Az AES bemeneten bekapcsolható az SRC (sample rate conversion), így nem fog jitterelni akkor se, ha az ide csatlakoztatott készülék is a saját órajelét használja, viszont az Avantis innen nem tud órajelet venni. Bennem itt merült fel először a kérdés, és igen, a pult belül mindig 96 kHz-en ketyeg.
Fentről lefelé haladva a következő az Slink port, amin a színpadi box csatlakozik. Ez az Allen & Heath univerzális portja, szinte az összes boxszal kompatibilis. Akár a 48 kHz- es AR sorozatot, akár a DX dobozokat, de a GX4816 -ot is rá lehet dugni, illetve két Slink porton keresztül két keverőt is össze lehet kötni.
Aztán találunk még a Solo hátulján az I/O portból kettőt - ez esetben egy Waves kártyával, de létezik Dante, Madi, gigaACE stb. opció is. Ezek a portok beállíthatóak órajelforrásként is. Nem számolom az I/O portok közé, de van még egy BNC csatlakozó a Word Clock-nak, ami kapcsolható hogy kimenet vagy bemenet legyen, ha kimenet, akkor állítható a sample rate.
Az előző részben már említettem, sokáig a régi, még M-Waves V1 kártyát használtam egy M- DL Adapter segítségével, mígnem megjött az M-Waves V3. Ez nagyon hasznos eszköz, amivel az iLive-ba, GLD- be való opciókat is tudjuk használni, ami nekem például megmaradt az előző pultomból. A V1 kártya érdekessége, hogy az elérhető manuálokban egyáltalán nem volt róla szó, hogy honnan veszi az órajelet, és hogy ezt hol lehet beállítani, csak találgatni lehetett. A kis setupoló szoftver se létezik hozzá, mint az újabbakhoz. Mindenesetre jól működött a GLD- ben, akármit állítottam órajel forrásnak a pultban, sose jitterelt. Amikor az adapterrel átraktam az Avantisba, újra előkerült a probléma, vagyis nem tudtam az Avantis I/O portjáról órajelet venni, tehát olyan volt, mintha mindkét eszköz a sajátjáról menne, de mégsem volt pattogás, semmi hallható hiba. Nem hagyott nyugodni, ezért írtam a waves supportnak, szerencsére gyorsan egyértelmű válasz érkezett:
“Dear Attila,
Thank you for contacting Waves Tech Support.
Kindly note that M-Waves V1 cards do not have a control panel, and are set only to DIG clock setting (meaning can only receive a clock source).
The control panel (along with other clocking options) was added only in M-Waves V2.
Let me know if further information or assistance are needed.”
Tehát ezért volt mindegy az órajel, hiszen ha a GLD-t úgy állítottam, hogy az I/O portról vegye a clockot, akkor is a sajátjáról ment, mivel az M-Waves V1 csak külső órajelről képes menni, csakhogy ezt nem kötötte az orromra. Mellesleg jegyzem meg, nem túl korrekt eljárás ez a GLD-től. Mindenesetre az utólagos tanulság nekem az, hogy akinek elegendő a 64 csatorna I/O 48 kHz-en, annak tökéletes megoldás, használtan már olcsóbban is beszerezhető lehet egy ilyen régebbi kártya, mellesleg nem kell törődni vele, hogy ki az órajelfelelős, megy és kész, nem fog soha jitterelni.
Az Avantis fenekének a végére érve maradtak még a network portok. Igen portok, mivel kettő van belőlük, azaz egy kétportos switch-et is kapunk a keverővel, amiken keresztül külső alkalmazásokkal vezérelhetjük és midi kapcsolatot hozhatunk létre például a ma oly népszerű iPades alkalmazásokkal. Esetünkben talán érdekesebb a midi program change, amin keresztül szinkronban tarthatóak esetemben a Multirack és a Tracks Live snapshotjai.
Az ábrán a következő egy Waves dsp server, a Waves kártyához csatlakozik, kizárólag a plug-ineket futtat, melyeket a host PC vezérel. Nem igazán kell vele foglalkozni azon túl, hogy bekapcsolja és a megfelelő helyre a megfelelő kábellel csatlakoztatja az ember.
Most egy kicsit nézzük a rajz jobb oldalát, a színpadon lévő eszközöket. Felül az I/O box, volt már róla szó elég, alatta egy OmniTIK Mikrotik router, amiről viszont érdemes ejteni néhány szót. Mielőtt azonban elkezdek mesélni a projekt ezen részéről, szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyok ennyire kockafejű a szó pozitív értelmében. Jelentős segítségre szorulok ezen a téren, és bár nagyon sokat tanultam e tárgyból az elmúlt években, ez csak arra volt elég, hogy már tudom, mennyire fogalmam sincs róla, de igyekszem. Nem mehetek tovább anélkül, hogy ne említsem meg Kiss Tamás Rasztit, aki elképesztő türelemmel és kitartással segített felsetupolni a networköt és állt rendelkezésre, amikor csak szükség volt rá ezen a téren is. Köszönöm Raszti, szuper hogy vagy, így legaláb téged nem kell kitalálni! Ja és remélem átcsúszik a léc alatt, amit itt hadovázok!
Tehát az ábra szerint a hálózatom négy, vezetékkel összekötött eszközkből áll: az Avantisból, a PC-ből, két wifis routerből rózsaszín nyilakkal jelölve és 2 db wifis kapcsolatból az iPadekhez lila nyilakkal. A hAP egy egyszerű kis háztartási router, a keverőm kutyaóljában tartom, és arra használom, hogy a négy portja swich-nek van összefogva, valamint az FOH-ban biztosít access pointot és vezeték nélküli kapcsolatot. Az OmniTIK router a színpadi access point, wifi antenna és a DHCP server. A 192.168.1.100-192.168.1.254-es IP-címek között oszt dinamikus IP-címeket az eszközöknek, amik DHCP kliensként dinamikus IP-t várnak, ugyanezen tartományban a 100 alatti címek pedig a fix IP-s eszközöknek vannak fenntartva. Tulajdonképpen minden eszköznek van saját fix IP-címe, hiszen így ha valami miatt kiesik a DHCP server, úgy is működőképes marad a hálózat. Valamelyik előző részben már említettem, hogy mennyire hasznos, ha van nálunk egy ethernet lighting vagy USB-C átalakító, mert ha problémánk lenne a wifivel, akkor is gond nélkül használhatjuk az iPadeket. Szerintem fontos részlet, hogy az OmniTIK antennáját, mint ahogy gondolom más wifis antennákat is be lehet állítani fix frekvenciára, és automatikus freki választást is bepipálhatunk. Nekem az utóbbi vált be, mivel ilyenkor minden egyes újraindításnál körülnéz és kiválasztja a legmegfelelőbb frekvenciát magának. Az ábrán nem szerepel, mivel idővel kikopott a rendszerből, de igazság szerint a mai napig a kábelesünk alján lakik egy Mikrotik SXT nevű irányított antenna, amit Tomi úgy állított be, hogy gyakorlatilag kiváltható vele a színpad és a keverőállás közötti második, az IPv4-es hálózatunkhoz használt CAT5e kábel. Mindez ráadásul úgy, hogy elég a keverő network portjához csatlakoztatni, és máris úgy működik, mint egy virtuális kábel a FOH és az OmniTIK között.
Az ábra még nem sokat említett legkomplexebb része a host computer, ami egy rendszerbe fogja ezeket a perifériákat. Tervem szerint ennek szentelem majd a következő részt, amiben szeretném bemutatni ezt a számítógépet portról portra, szoftverről szoftverre.
Továbbra is tartom, ha valakinek kérdése, más véleménye, tapasztalata van a témával kapcsolatban, írjon, szívesen válaszolok, beszélgetek, a Messengeren elérhető vagyok.
Drobek Attila
