Az Avantis Solo-ra esett a választás. 2020-ban kezdődött, akkor csípődött be, amikor a Kobuci kertnek megvettük az Avantist. Zuboly volt a nyitókoncert és egyszer csak az jutott eszembe, miért nem csinálnak ebből a pultból egy fele ekkorát, mindene megvan kettévágva is; egy 15”-os kijelzővel és 12 faderrel is kb. tökéletes lenne, sőt még a kocsim csomagtartójába is beférne. Fogadkoztam, ha ezt megcsinálják, tuti feltöröm a malacot, és veszek egyet. Persze azóta kiderült, hogy nincs új a nap alatt, közel se nekem jutott először eszembe, sőt kész volt a pult, az Avantis termékcsalád kisebbik tagja, csak hát mint annyi mindent, ezt is elvitte a covid.
A Péterfy Bori , Erik Sumo zenekarokkal már hét éve gyűrjük a kis GLD-t, egész kifinomult és kompakt rendszerré fejlesztettük. A monitorkeverés a ma már szokásosnak mondható iPades megoldás soft patchelt dupla csatornákkal. Fel van snapshotolva minimum számonként mindkét műsor, Waves kártyán keresztül MultiRack SoundGrid insertek, Tracks Live virtual soundcheck, és persze mindez összemidizve, tehát a pult váltja a MultiRack képeket, és felvétel közben rakosgatja a markereket a program change ID-kal. Lejátszás közben pedig a Tracks veszi át az irányítást és váltja a pultot és MultiRacket. A kedvencem a Smaart integráció, azaz külön hangkártya nélkül működik a mérőrendszer még koncert közben is. Nagyon megszerettük, összenőttünk és belaktuk annyira, hogy gondot okoz bedugni egy vendég mikrofont vagy hasonlót, arról nem is beszélve, mit adnék egy-két sztereó forrásért. Nincs mese, kezdjük kinőni. Nem részletezem, de a 48 csatorna és a 20 mixbus hamar elfogy, és mivel nagyon vágytam a kibővült lehetőségekre, egyre többet és gyakrabban töprengtem, mi lehetne a méltó utód, ami kibővíti kicsit a lehetőségeket, jobban szól - lássuk be a GLD ezen a téren nem egy tigris - megkönnyíti a scene-ek használatát és egyszerűen jobb hozzányúlni.
Nézegettem mindent, ami elérhető a piacon és nem kerül egy új autó árába. Volt itt Digico S21, az új Yamaha Dm Compact, Midas, de még mindig az AH a szimpatikus, és nem tagadom, az ára talán a legmeggyőzőbb, de minden más tulajdonsága is nagyon kézre áll, tetszik a gondolkodása, nyilván hasonló a GLD- hez; volt reményem, hogy talán még elmentett effekteket is át lehet hozni, de nem.
Sokat nézegettem az SQ-t, olcsó, jól szól, de kevés a csatorna, illetve van még egy csomó nyűgöm vele. Nagyon jó kis pult, sokan be is vásároltak belőle, de sajnos kizárva, nekem több kell. Az Avantis “dupla” pedig egyszerűen nem fér be konténerestül az autóba, túl nagy. Ezen a ponton egyébként több más opció is elvérzett, még ha véletlenül ki is bírtam volna fizetni. Kezdtem azt hinni, nincs nagyon más alternatíva, mint egy dLive surface nélkül, Director software-rel és iPaddel, esetleg Mixing Station szoftveren keresztül valami MIDI controlleres bütykölésben gondolkodtam, cserébe 128 csatorna, egy halom mixbus és egy csomó nagyfiús fícsör…
És akkor feldobta az arckönyv a Solot. Kb. rögtön írtam az Audmaxnál Márkus Gergőnek, kértem árat, és némi sopánkodás után eldöntöttem, belevágok. Hazavittem a Solot, és íme, a következővel lettem gazdagabb:
96 khz, 64 input csatorna, 42 mixbus, 18 softkey, 6x6 local i/o, AES3 i/o, World Clock i/o, Dupla network port, 2x128ch kártyaszlot 15” full HD érintőkijelző - csak halkan jegyzem meg, cserébe nincsenek dedikált csatorna enkóderek -, FPGA processzálás, dPack plug-in csomag, gain tracking, virtual soundcheck, sztereósítható csatornák - na ez egy vicc egyébként, hogy csak a páratlannal kezdődőeket engedi csakúgy, mint a dLive -, 0.7ms latencia blablabla…
És ami nekem kb. a legfontosabb, a sokkal részletesebb scene kezelés és még csomó mifene, ami nem jut eszembe, esetleg nem is jutottam el idáig - pl. a mindenféle IP controller, Custom Control stb.
Szóval hazavittem, kibontottuk családunk új tagját, mondom ezt azért, mert ha minden papírforma szerint alakul, családtagjaimmal összemérhető időt fogok ezzel a csinos eszközzel tölteni.
Bekapcs, boot, pont olyan, mint vártam, ööö… illetve azért a ventillátor kicsit lehetne halkabb. Máris
beugrik, ahogy a fuxos öregasszony, akit mellém ültettek a színházban, mert mégiscsak el kellett még adni azt a két helyet, ami a keverőnek lett volna lefoglalva, húzza majd a száját. Na mindegy, ezt azért kibírom, pláne, hogy a gyári Waves Impact server kétszer ilyen hangos - egy igazi porszívó, csak metál zenekaroknak ajánlom.
Szóval igazi fasza minőségérzet, jók a gombok, a húzók, az érintőkijelző akár egy 15 colos iPad, telepítve a legfrissebb firmware, tetszik.
És akkor illik megemlíteni az első bamba kétségbeesést, ahogy először betöltöm a gyári default show fájlt, és azt látom, hogy a megszokott, szépen kiosztott faderek helyett minden lapon csak 4 dca szerepel a következőképp elnevezve: Recall, Strip, Assign, Scene. Hát, mit mondjak, nem esett le elsőre a nagy igyekezetben. Nézegettem, hogy minden jól működik-e, csak nincsenek jól ezek az egyébként felülírhatatlan, kitörölhetetlen show fájlok. Szégyen, gyalázat, még a Papp Zolit is felhívtam a Hangszervizből, aki épphogy nem röhögött ki, és ekkor szusszant egyet a kotyogós, lefőtt a kávé. Egyből beugrott, ahogy elkezdte mondani, hogy hívd elő… recall, strip, assign, scene, vagyis hívd elő a strip hozzárendelő scene-t!
Pfuh, de beégtem! Nem baj, inkább most, mint buli közben!:) Egyébként érthető, így mindkét pulthoz, a Solohoz és a nagyhoz is jó ugyanaz a show file, és ez azért is tanulságos kis szösszenet, mert igen jól jellemzi az egész keverő gondolkodását, később szinte bármilyen extrát felprogramozhatunk egy megfelelően Recall Filterezett scene-nel.
Kezdődhet a költözés. Van rá három hetem, akkor lesz a következő koncert. Elhatároztam, hogy igyekszem minden részletet legalább tőmondatokban feljegyezni és párhuzamosan esténként leírni, hátha meg tudok osztani hasznos, érdekes infókat.
Régi szokásom, hogy egy táblázatba írom először a csatornalistát, és csak utána kezdem a setupot.
Íme, az első talán késznek mondható verzió, benne van minden, ami eddig, és új csatornáknak is maradt hely. Most már gyerekjáték felütni a pultra. Bruhaha…
Fontos tulajdonsága az Avantisnak a dLive-val szemben, hogy a Slink porton keresztül a 48 kHz-es DSnake boxokat is lehet használni, ezért józan anyagi megfontolásból a már meglévő AR2412 boxot egészítjük majd ki egy AR84 el, így meglesz az áhított 32 in/16 out.
Mivel minden, a színpadról jövő csatornát le szeretnék továbbra is duplázni a monitorcsatornáknak, és szükségem van még egy sztereó bejátszóra, egy utasító mikrofonra, úgy számolok, hogy maximum 30 inputot fogok tudni használni, ami 63 összesen, így marad egy tartalék.
Ez sokszor jól jön, például ha a hangosítást szolgáltató cég konf mikrofonja kerül ide, mivel gyakran nincs több bemenete a helyi processzornak, hogy egyszerre legyen ledugva két keverő.
Szóval 30 csati, ennyi lett a 22-ből, amit a GLD-vel tudtunk.
Elnézést, nem bírom ki, hogy ne ragadjam meg az alkalmat ezen a ponton és reagáljak sokak felvetésére, hogy miért nem pl. Digico S21. Többek között azért, mert értem én, hogy mind a 48 ch sztereóba kapcsolható, az összesen 96, ami több mint a 64, de ha nekem csak mono forrásaim lennének, akkor kb. ugyanott vagyok, mint a 48-as GLD-vel. (Update: A cikk megírása után tudtam meg, hogy már létezik egy software upgrade, amivel 60 flexi, tehát mono vagy sztereo csatornásra bővíthető az S21.)
Fontosnak tartom a csatornák duplázását csakúgy, mint annak idején az igazi monitorkeverést, mivel csak így oldható meg, hogy a fülhallgató monitorokban a fronttól teljesen független mixet lehessen keverni, így kifelé én is nyugodtan garázdálkodhatok, nem kell attól tartanom, hogy nem merek hozzányúlni valamihez, mert elpiszkálom valakinek a monitorjában a szent beállítását a színpadon. Nagy segítség lesz a GLD után a gain tracking funkció, a Kobuciban rendszeresen használom, miszerint végre tekergethetem az analóg gaineket a frontban, mivel a pult gyönyörűen kompenzálja majd azt a monitorcsatornákon a trimmel. Tényleg nem kell tőle félni, nagyon jól működik, nem agysebészet, csak be kell kapcsolni a trim on surface opcióval együtt. Így a kijelző alatti gombsort, amikor gainre váltjuk, a trim fog megjelenni a gain helyett, és nem pirosan, hanem szép sárgán fog világítani a pötty a gombok tetején. Szerintem ez egy nagyon hasznos funkció, például ha nem zenekari turnépultnak használjuk egy fesztiválon vagy klubban, ott is szabadon gainezhet a frontos, a monitorosnak meg ott a trim, de ha a zenekar magának intézi iPadről vagy IP kütyüről, akkor is hálás, hogy nem kell azon rettegni, vajon észre veszi-e a nyenyerés a színpadon, hogy belegaineztem a kannába.
uff
Közben megérkeztek a kódok emailban a számlán a dPack-hez, bár itt nem lesz nagy meglepetés, mivel már három éve használom őket az Avantis “duplán”, de azért jó érzés volt őket feltenni, megsimogatni.
Regisztráltam saját névvel, e-mail-címmel a weboldalon, vagyis regisztráltam volna, ha a kobucis regisztrációm miatt nem próbálkoztam volna túl sokszor a rossz jelszóval, és ha a rendszer le nem tiltott volna kb. egy órára. Végül kiderült, hogy már van regisztrációm, hiszen a GLD-t annak idején ezek szerint regeltem. Ha ilyen mással is előfordulna, no panic, kicsi várás, aztán lehet újra próbálkozni .
Ezt az aktiválást leírom egy kicsit részletesebben, nekem sokszor jól jött volna egy ilyen tutorial.
Tehát először be kell regisztrálni az új eszközt:
Aztán, hogy áttekintsem a folyamatot, aktiváltam a free csomagot. Ebben csak az alap plug-inek vannak - halkan jegyzem meg, aki nem akar multibendezni vagy sokféle vintage kompresszorral műteni, spórolhat kb. fél misit, ha ezt kihagyja. Én nem hagytam ki :).
A regisztráció után a shopban meg kell venni a free csomagot 0 dollárért:
Ezután megjelenik a csomag a Software Licenses menüben:
A Generate Licence Key megnyomása után meg kell adjuk a keverő DNA kódját, amit a Setup/Config/Add-ons menü alatt találunk, a Serial Numbert, majd Generate Upgrade Key:
Most már megjelenik a Software Licences menüben a licenc kód:
Aztán be kell írni a keverő Add-ons menüjében a kódunkat, és máris birtokba vehetjük új, virtuális eszközeinket.
Mit is mondhatnék, fő a biztonság, és legalább nem gyártottak le egy halom papírt díszdobozban azért, hogy aztán évekig féltve őrizgessük a kincset a szekrény mélyén anélkül, hogy valaha elővennénk, hogy majd unokáink lomtalaníthassák.
A dPacket ugyanígy kell megvenni; vagy ha pl. az Audmaxnál vettük, akkor a számlán levő kuponkódot beírva 0 dollárra változik az ára.
A Solot a méretén kívül még az különbözteti meg a nagytesótól, hogy csak 12 fader, 6 faderbank és 18 softkey van rajta; ezt kell most beosztanom. Mi sem könnyebb ennél, hiszen az rengeteg. Összesen 72 fader, vagyis 64 csatorna meg egy két buszocska simán elfér. Ja, nem. Ezt az anomáliát, miszerint a 64 input, 42 bus, 12 fx send, 12 fx return nem fog egyszerűen elférni 72 strip-pen, nem most fedeztem fel, ahogy az is egyértelmű volt, hogy a 18 softkey is kevés ehhez a projekthez, de szerencsére van megoldás.
Folytatás következik.:)
Drobek Attila