Egy ének meg egy zongora
2019-02-23 22:31 2019-03-11 15:03
Végérvényesen elkényelmesedtünk a digitális keverőkkel. Persze a jót könnyű megszokni, szolgáltatások sokasága áll rendelkezésre. Pár csatorna használatáért is képesek vagyunk magunkkal cipelni. És akkor felfedeztem újra a ZED6010FX keverőt…
Egy ének, egy zongora. Ennyit kell hangosítani.
Vigyem el a legkisebb Allen & Heath pultot, a Qu16-t? Ha már túl vagy azon, hogy egy csajozós pult mögött kell virítani, akkor kinek van kedve cipelni? Ráadásul a csomagtartóba be kell férni a teljes cuccnak PA-stül, monitorostul. (Naná, hogy Trevis, nehogy má’ nehéz legyen!) Mély levegő: legyen a ZED6010FX! Vannak kételyeim, „csak” háromsávos hangszín, nincs kompresszor, és ugye „csak” analóg…
Hatvan lett, maradhat?
Pár évvel ezelőtt az Allen & Heath zseniálisan ismerte fel a piaci rést: igény volt kis méretű, kevés csatornaszámú, ám kimondottan jó hangminőségű keverőkre. Nyilván a jó minőség egyenlő a magasabb árral, de ez sem akadályozta meg a ZED sorozat elképesztő sikerét. A ZED sorozat tulajdonképpen hidat képez az ebben a méretben elérhető analóg szolgáltatások és hangminőség, valamint a digitális világ között. Beépített hangkártyával rendelkezik, ami USB-n két kimenetet és két bemenetet ad digitálisan, kapcsolatot teremtve számos zeneszerkesztő szoftverrel, köztük akár a legjobbal a ProTools-szal. Persze egy kicsi analóg pult nem lehet egy nagy lekicsinyítve, sok tapasztalat kell ahhoz, hogy melyik szolgáltatáshoz ragaszkodjunk körömszakadtáig, és melyiket engedjük el elegánsan a tervezés során. Vagy nagyon értik a dolgukat az angol tervezőmérnökök, vagy jókat súgtak nekik, de megtalálták a kompromisszumot, amely talán pont a ZED6010FX -ben érhető tetten a legjobban. A használat egyik kardinális pontja, a csatorna Fader szabályzója, mert a forgópoti ugyan sokkal kisebb helyet foglal, de egy tolópotméter nagyságrenddel kényelmesebb szabályzást eredményez. Persze ebből az iparági sztenderd a 100mm-es, sőt néhány hangmérnök még ettől nagyobbról is ábrándozik. Persze kis keverőn fölöslegesen nagy helyet foglal, így az egyel kisebb méretűt kapta pultunk, ami még biztosítja a finom szabályzást, de nem lóg ki a kelleténél jobban a hónunk alól. Hatvan milliméter lett. Maradhat.
A hang színei és egyéb rejtett lehetőségek
A ZED6010FX nevében a 60 a poti hosszára, a 10 az analóg csatornák számára utal. Persze úgy, ahogyan ezt már megszoktuk, a sztereo kettőt ér. Négy mono csatornánk van (praktikusan négy mikrofon, de ettől sokoldalúbb, visszatérünk rá), van két dedikált sztereo, és ugye ott a hangkártyával a digitális két csatorna is.
A mono csatornák elsősorban XLR-en várják a mikrofonok jeleit (közös kapcsolható fantom táppal akár kondenzátor is lehet), de az első két csatornát használhatjuk TRS (Jack) aljzaton vonal szinten is. A hátsó két csatornán ugyanez a csatlakozó nagy impedancián fogadja gitár és egyéb pickup-ok jelét. És ha ehhez kicsi lenne a jelszint, a keverő hátoldalán lévő két rejtett kapcsolóval „boostolhatjuk”. Ennek a közvetlen gitár csatlakoztathatóságnak az előnyeit nem kell külön ecsetelni. Minden mono csatorna kapott egy GAIN szabályzót és egy mélyvágó szűrőt (100Hz HiPass), mely utóbbi beszéd és vokál hangosításnál elengedhetetlen. Három sávos hangszínt használhatunk, melyből a magas 12KHz-es, a mély pedig 80Hz-es törésponti frekvenciával és mindkettő ±15dB szabályzási tartománnyal rendelkezik. A közép tartomány parametrikus, vagyis az emelés/vágás (±15dB) mértékén túl a beavatkozási frekvencia közepet is tologathatjuk 120Hz és 4kHz között. A panoráma szabályzó (PAN)segítségével mono jelünket a bal és a jobb oldal között pozicionálhatjuk. A 60mm-es fader-rel a főkimeneti buszra küldhetjük a jeleket, de a fader előtt küldhetünk az AUX buszra is (ez lehet mondjuk a monitor) és a fader utánról a beépített effekt (FX) buszára is. Ha felvételre szeretnénk használni a keverőt, mindezek mellett egy kapcsolóval kiválaszthatjuk a jelet a RECORD buszra is, és természetesen be is hallgathatunk a csatornába (miközben a vezérlésjelző LED során látjuk is). Ez utóbbit a megszokott PFL helyett itt LISTEN-nek hívják. A mellette lévő multifunkciós LED a jelszintet is mutatja a kapcsoló bekapcsolásáig. (Bekapcsolva a LED soron látjuk) és ami nélkülözhetetlen egy profi pulttól: MUTE gomb nagy visszajelző piros fénnyel.
A sztereo csatorna általában nem igényel durva EQ-zást, így itt két sávon avatkozhatunk be a hangképbe, 80Hz-en és 12kHz-en. A legtöbb kis keverővel ellentétben megmaradt a GAIN szabályzás, természetesen dupla potenciométerekkel, sztereoban. Az első sztereo bemenet RCA aljzatokat és TS (Jack) aljzatokat is kapott, a másikon, ha nincs bedugva a TS csatlakozó, akkor az USB jele is megjelenik. A buszok választásának lehetősége megegyezik a monoéval.
És van még egy közvetlenül a főkimenetre jutó bemenetünk is a PLAYBACK. Ez vagy két TS (Jack) aljzaton aszimmetrikus analóg jelet fogad vonal szinten, vagy az USB-n keresztül digitálisat.
Ezek a Jack aljzatokba épített kapcsolókkal átkonfigurálható bemenetek sokoldalúvá teszik a keverőt, de a gyakorlatlan felhasználót könnyen össze is zavarhatja. Némi tanulmányozás után az előlapi jelölések egyértelművé válnak, segítenek a megértésben, és erősen javaslom a tömbvázlat tanulmányozását is. Ja kérem, bármilyen kicsi is a ZED6010FX, nem a kezdők belépő szintje…
Ami bement, az ki is jön
A keverő főkimenete a MAIN MIX tolópotival szabályozható, és természetesen két XLR papa csatlakozón szimmetrikus. Kapunk mellé két kimeneti inzert pontot is (1/4” TRS csatlakozón), ahová külső analóg vasakat (EQ, Kompresszor…) köthetünk be. A MONITOR kimenet két RCA csatlakozót és egy forgópotit kapott, de nem csak a kimeneti szintet állíthatjuk, hanem egy kapcsolóval azt is, hogy fejhallgatón hallható jelek jelenjenek meg itt, vagy közvetlenül a főkimenet jele. Ez utóbbi rém hasznosnak bizonyult akkor, amikor az előadás kezdete előtt KÉT perccel megjelennek a TV-sek, hogy kéne egy mono jel. (Miért mindig ilyenkor jönnek???) DI-BOX-on monosított MONITOR kimeneti jelet kaptak szimmetrikusan a kamerához. Két perc alatt…
Természetesen az AUX (pl. lábmonitor) kimenet is kapott egy szintszabályzót és egy szimmetrikus kimenetet TRS csatlakozón. Jobban örülnék itt is XLR-nek, de valami miatt nem szoktak AUX-ba XLR-t tenni, így jó, ha van egy átalakítónk. De ne feledkezzünk el az USB kimenetről sem, ide megint némi odafigyelés igénylő kapcsoló kombinációkon keresztül választhatunk jelet: főkimenet, a RECORD busz, vagy az AUX-FX busz.
Mondanom sem kell, a fejhallgató forrásválasztója is hasonlóan elmés. Alap helyzetben a főkimenetet halljuk rajta (és a kivezérlés mérőn látjuk is), ha bármit beválasztunk a LISTEN (leánykori nevén PFL) buszra, akkor azt halljuk, ha többet is beválasztunk, akkor ezek mixét. Mindezeket felülírva PHONE SELECT gombsorral behallgathatunk a RECORD és AUX buszba, illetve a PLAYBACK bemenetre is. Természetesen a füles hangereje is állítható. Csatlakozója (szerencsére) 6,3-as sztereo Jack alj.
Mit várjunk egy beépített effekttől?
Első pillanatban a régi pályaalkalmassági vizsgálat LED-es műszerei jutottak eszembe: világító pontokat kellett nyomógombokkal mozgatni. Nyolc zöld LED mutatja az első bank effektjeit (1-8), ami egy sárga LED bekapcsolódása után már a második bank (9-16) effektjeit jelöli. Első blikkre bonyolult, de úgy könnyebb megjegyezni, hogyha nem világít első oszlop, ha világít a sárga, akkor a második oszlopból választottunk. Régi megoldás ez az Allen & Heath-nél, én már megszoktam. 16 darab jól kiválasztott effektünk van, amit remekül használhatunk különböző hangosításoknál: zengetés, visszhang, ezek kombinációja, de van flanger és kórus is. Egy föl/le gombpárral rohangálhatunk a LED soron az effektek kiválasztása közben (Figyeljük a sárgát, melyik oszlopban járunk!). Az első öt effekthez a TAP gombbal a tempót is benyomogathatjuk, ami igen sokoldalúvá teszi ezt a kis effekt szekciót. De itt még nincs vége az Allen & Heath szokásos csavarjainak! Ha megnyomom a TAP gombot, minden effektnél egy gyárilag kiválasztott paramétert (pl. zengetés hossza) finomhangolhatók a fel/le gombbal. Rá van írva az előlapra rövidítve, hogy melyik paraméter változtatható, de itt azért különös jelentőséget kap a leírás tanulmányozása. Az effekt visszatérő (sárga tolópoti) jól látható, finoman szabályozható. Az effektet egy potival az AUX csatornába is visszaküldhetjük, az énekesek nagy örömére.
Pilótavizsgás analóg?
Ne hasson senkire rémítően a fent felsorolt beállítható szolgáltatások sokasága, hamar belejön az ember, főleg, ha már találkozott valamelyik nagyobb Allen & Heath analóg pulttal. Kezdőként nem árt egy kis gyakorlás a garázsban…
Fentiek ismeretében már nem tűnik nagy kihívásnak az egy ének és a két zongora mikrofon bekötése, beállítása. De a cél nem is ez, hanem egy problémamentes gyönyörűen szóló koncert volt. Ennek a megvalósításában nagy segítség a profi zenészeken túl pár jó mikrofon (Audio-Technica AE5400 és ATM350 pár) és persze egy jó hangrendszer (Trevis TA12P és TA08P). Ilyen felállásban persze nincs esélyed kipróbálni a hangszínszabályzás határait, lévén alig kell belenyúlni a hangképbe, de a parametrikus közép jó szolgálatot tesz. Az effektek beállítása a nyomógombokkal kicsit kényelmetlen, de szerencsére, ha megvan a megfelelő, már nem kell hozzányúlni. Az effekt csatorna MUTE gombja remek segítség a konferálások közötti időben az effekt némítására.
Bug vagy Features?
A MUTE gomb használatával jött a váratlan meglepetés. Benyomva a csatorna némítót, a monitor doboz nem hallgat el: az AUX busz a MUTE gomb elől veszi a jelet. Ez nem túl szerencsés élő hangnál. De miért választotta ezt az Allen & Heath, amikor például a Wizard szériában nem így van? Nem tűnt logikusnak a változtatás. Fentebb már sok szó esett a különböző gomb kombinációk adta lehetőségekről, nos az angolok a keverő belsejébe is rejtettek néhány átállítható funkciót. A Wizard keverőknél számos helyen avatkozhattunk bele a jel útjába a nyomtatott áramkörökön elhelyezett jumperekkel, így szabva igényünkre a pultot. A tömbvázlatot áttanulmányozva kiderült a ZED6010FX esetében is választhatunk, hogy a MUTE a monitor hangfalakat is elhallgattassa. A helyszínen ez már nem megoldható, szét kell szedni a keverőt hozzá, és át kell forrasztani a megfelelő jumpereket. Ne fogjon hozzá senki, aki nem rendelkezik megfelelő tudással, eszközzel. Bízza a szakszervizre. Főként, ha még garanciás. Nekem első dolgom volt átállítani: helyreállt a rend. Sajnos csak a monokat lehet, a sztereo csatornák továbbra sem mute-olhatók a monitor ládákban.
Vissza az analóghoz
Amikor megváltunk a jó kis Wizard keverőnktől, azt hittem, soha nem fogok már analóg pulton dolgozni. És tessék, egy kéttenyérnyi keverő most inspirálóan hat, újra felfedeztem benne a még ki nem használt lehetőségeket. És ott van még a hangkártya is!
Nem, nem jobb, nem kényelmesebb mondjuk már egy Qu16-nál sem. De bajnok minden kis hangosításban, ahol csak a hónod alá vágod a keverőt, és indulsz is. Például egy ének egy zongorával…
Hermann János
AUDMAX Kft
