Péntek van, tikkasztó hőség. A fárasztó munkahetet magam mögött hagyva a verandán kortyolgatom a hűs itókámat. A lágy szellő, mely a bőrömet simogatta, most belekapott az asztalon lévő Music Media Magazin lapjaiba. Egye fene beleolvasok, hisz sok érdekességet szokott kínálni. Hangfal, fejhallgató, hangkártya, egy új énekmikrofon… Ennek tényleg hírértéke van? Ugyan mit tudnának még kitalálni egy énekmikrofonon? Ha laikus szemmel nézem, csak egy nyél a tetején egy gömbráccsal, alul meg kilóg egy kábel. Ha felmegyek az internetre kismillióféle színes-szagos példányt találok szinte bármilyen árkategóriában. De még akkor sem értem, ha valamennyire hozzáértő szemmel nézem, hiszen egy dinamikus kézimikrofonon még így sincs mit újítani. Nincs benne hatalmas elektronika kilométeres nyákkal, nincs rajta még egy kapcsoló sem. A feje meg egy mágnes, egy tekercs és egy membrán, na bumm... Ráadásul biztos jó drága is, ha ekkora feneket kerítenek neki, inkább választok egyet a végtelen számú internetes webshopokról, és még valószínűleg olcsóbban is jövök ki. Egyáltalán van létjogosultága egy új kézimikrofonnak, mikor ekkora a választék?
Akár ezek is lehetnek az első gondolatok, mikor valaki meghallja, hogy az Audio-Technica piacra dobta az ATS99 kézimikrofont. Mi benne a különleges? Nincs rajta egy gomb sem, nem színes, még csak nem is csillog. A válasz egyetlen szóba sűríthető: tapasztalat! Na nemcsak a mikrofongyártásban szerzett tapasztalat, hanem a felhasználói is. Az Audio-Technica a mikrofon fejlesztésekor rengeteg felhasználót kérdezett meg, hogy még ezt a legtöbb szempontból szögegyszerű eszközt is tökéletesíteni tudják. A varázslat pedig pontosan akkor kezdődik, amikor kipróbálja valaki. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy bármilyen hangtechnikai eszköz vásárlása előtt próbáljunk ki mindent, hiszen ránézésre elég nehéz megítélni valaminek a minőségét, amit később hallgatni fogunk. Ez körülbelül épp annyira abszurd, mint ha úgy választanánk festményt, hogy valaki azt mondta, nagyon szép, de mi még nem láttuk. Így már mindjárt drasztikusabb a felállás nem igaz? Épp ezért, mikor először hallottam az ATS99-ről, jómagam is kicsit szkeptikus voltam, hiszen akaratlanul is bevillant néhány, a fentebb említett gondolatmenetekből. Mi változott azóta? Meghallgattam. Meghallgattam, és rögtön megerősítést nyert bennem a korábbi javaslatom, mert nem gondoltam volna, hogy tényleg képes újat mutatni a gyártó 2023-ban a kézimikrofonok terén.
Az a faramuci helyzet, hogy nem is kezdem el a specifikációk menték elemezni, mert értelmetlen volna. Az egyenes frekvenciamenet, a nagy hangnyomástűrés, a csúszásmentes markolatbevonat persze mind kecsegtető, de egyik sem árulja el teljesen, hogy miért szól úgy ez a mikrofon, ahogy. Mert ahogy szól… Ez pontosan az, amit hallani kell. Bármilyen kicsavart, nyakatekert mondatszövevény zenghet ódákat róla, nem fog megszólalni a hangja a fejünkben, csak ha kipróbáljuk. Természetesen össze lehet tömöríteni az értékelést néhány szóba, mint hogy szép csillogó magasa van és dögös, testes középmély tartománya, de ahogy minden embernek más hangkarakterisztikája van, úgy ezeket minden mikrofon is másként fogja visszaadni.
Egy szónak is száz a vége, a puding próbája az evés, ezért ha neked az én szavam kevés, próbáld ki és hallgasd meg az Audio-Technica ATS99-et, és győződj meg róla a saját füleddel, hogy miről is szólt ez a kis szösszenet.
Hunyad Attila