Az évtized legnagyobb magyarországi kulturális fejlesztési projektje keretében az ország legnagyobb egykori fedett vasúti komplexuma Eiffel Műhelyházzá, a Magyar Állami Operaház új logisztikai és művészeti központjává alakult át. Az átalakítás középpontjában az Eiffel-csarnok áll, amely műhelyeknek, próbáknak és az Állami Operaház hangstúdiójának ad helyet. És miközben a hely a magyar operakultúra 200 éves történelme és a helyszín ipari múltja előtt tiszteleg, a modern hangtechnológia csúcsát is képviseli a Genelec monitoroknak köszönhetően.
A Gustave Eiffelről elnevezett csarnok, amelyet Feketeházy János, az Eiffel-iroda vezetője tervezett, eredetileg elég nagy helyet biztosított 96 hatalmas gőzmozdony javításához. Bár a 22.000 m2-es tér egy régi vagonban kialakított étteremmel és a kint és bent kiállított vonatokkal még mindig emlékeztet a történelmi múltra, ma már minden a zenéről szól. A belső térben minden rész a budapesti operaház legendás alakjairól kapta a nevét; a hangstúdió Fricsay Ferenc Stúdió lett, a színházterem a Bánffy Színpad nevet kapta, a kisebbik termet pedig Hevesi Sándor háziszínpadnak hívják.
A hangstúdió építéséről hozott döntés szokatlan volt egy ilyen helyszín esetében, ám indokként szolgált rá a Covid-19 járvány által a budapesti hangstúdiókra gyakorolt pusztító hatás. Emellett arra is lehetőséget adott az Állami Operaháznak, hogy pontosan olyan teret alakítson ki, mint amilyenre szüksége volt, aminek eredményeként egy óriási felvételi komplexum jött létre, ahol a változtatásokat bármely területről el lehet végezni.
„Ezért is volt nagyszerű ötlet egy ilyen példátlan méretű stúdió kialakítása Magyarországon”, véli Kondás Ferenc a Magyar Állami Operaház képviseletében. „Most már a stúdió minden helyiségéből tudunk felvételt készíteni. A stúdió úgy lett kialakítva, hogy kisebb hangkorrekciók elvégzéséért ne kelljen a nagyterembe lemenni. Tehát, ha egy énekes vagy hangszeres előadásában javítani kell valamit, azt helyben pont el lehet végezni. Vagy ha egy reklámhoz hangalámondást vagy narrációt kell felvenni, az is elvégezhető ott - azt akartuk, hogy minden könnyen hozzáférhető legyen.”
Mivel Ferenc már 1989 óta dolgozik különböző létesítményekben Genelec monitorokkal, tudta, hogy erre a projektre csak ezek jöhetnek számításba. „Emlékszem, hogy nagyjából akkoriban készítettem egy zenei műsort, amikor a Genelec Smart Active Monitoring sorozat a GLM szoftverrel megjelent” - emlékszik vissza Ferenc. „Ez egy hatalmas mérföldkő volt, ezért gondoskodtam róla, hogy szerezzünk párat a bemutatóra, és miután mindent felállítottunk és bekalibráltunk, a hatás hihetetlen volt - mindenkit összehívtunk az épületben, hogy jöjjön és hallgassa meg! Az ott szerzett élmény egyértelművé tette, hogy a Magyar Állami Operaház projektjéhez a Genelecet fogjuk használni.”
Végeredményben az 5.1-es felvételi teret 5 darab 8341-es, háromutas, koaxiális monitorral és 1 darab 7370-es mélysugárzóval szerelték fel a lehallgató helyiségben, melyek működtetése digitálisan, egy 9301-es többcsatornás interfészen keresztül történik. Ezenkívül a lehallgató helyiségben egy pár 8040-es kétutas monitort használnak egy iMackel a gyors felvételekhez, míg az élő felvételeknél egy másik 8040-es sztereó pár szolgálja a karmester és a zenészek igényeit, amikor szükséges.
A GLM kalibráló szoftver segítségével egyedileg optimalizálták a Fricsay stúdió 5.1 monitorozási rendszerét a különböző hallgatási pozíciókhoz. „A GLM-mel három különböző helyen végeztünk méréseket: a hangmérnök pozíciójában, a zenei rendező pozíciójában, és ott, ahonnan a zeneszerző vagy a karmester hallgathatja a zenét” - teszi hozzá Ferenc. „A karmester vagy a zeneszerző nem fér el a partitúrával a hangmérnök mellett, hanem mögötte ül, és ezért kellett ezt a harmadik beállítást is létrehozni. A stúdióban 2.0-ás és 5.1-es beállításokat hoztunk létre a GLM-ben, de a felvételekhez és az élő közvetítésekhez általában a 2.0-ás beállítást használjuk.”
Egy ilyen méretű stúdió építése egy forgalmas városban mindig kihívásokkal jár, különösen akkor, ha egy kétirányú villamospálya fut az épület közvetlen közelében. A legnehezebb feladatot az jelentette, hogy megoldást találjunk az alacsony frekvenciákra, és ebből a szempontból komoly problémát jelentettek a közelben közlekedő villamosok," - magyarázza Ferenc. „Szerencsére az akusztikai tanácsadóink, az Arató Akusztikai Kft csapata egy „doboz a dobozban” rendszer kialakításával megoldotta ezt a problémát. A belső, úszó padló alatt gumiréteg található, és a könnyűszerkezetes belső fal rezgésszigetelő elemekkel van a főfalhoz rögzítve. Ennek eredményeként ez az építési rendszer teljesen kiküszöböli az út és a villamosok zaját.”
A végeredmény minden bizonnyal lélegzetelállító környezetet teremt mind a berendező csapat, mind a zenészek számára: „Még a karmesterek is meglepődtek, mennyire érezhető annak a hatása, amit a pódiumon csinálnak, és valóban hallhatják a pálcájuk eredményét!" - mondja Ferenc. „A zeneszerzők is többet hallottak a darabjaikból, mint amikor fejben lejátszották a partitúrát, és elképzelték, hogyan fog majd megszólalni. De mindenki elégedett volt – az egyik szólóénekes például azt mondta, amikor visszahallgatta a mikrofonjával felvett hangot, nem csak tökéletesen hallotta azt, de minden rezgést is érzett.”
Az új létesítményről szólva Ferenc örül mindannak, amit most már meg lehet majd valósítani. „A Magyar Állami Operaháznak még soha nem volt ilyen stúdiója. A zenészek és a hangmérnökök elégedettek, rengeteg felvételre és streamre került sor, mióta a stúdió elkészült. A lemezkészítés nem a kompromisszumokról szól. A művészi szabadságról szól, amely hozzáadott értéket képvisel a végtermékben.”
További információkért látogasson el ide: www.genelec.com